<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://linguifex.com/w/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Xeniacoutiere</id>
	<title>Linguifex - User contributions [en]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://linguifex.com/w/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Xeniacoutiere"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/wiki/Special:Contributions/Xeniacoutiere"/>
	<updated>2026-04-10T00:17:09Z</updated>
	<subtitle>User contributions</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121927</id>
		<title>Literature:Gavnentagfaj hondzúfá</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121927"/>
		<updated>2018-07-30T05:46:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;The &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavnentagfaj hondzúfá&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教年當配漢字表, literally &amp;quot;List of Hondzú by School Year&amp;quot;), commonly called &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavgyukk hondzú&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教育漢字, literally &amp;quot;Education Hondzú&amp;quot;), is a list of hondzú and associated readings developed and maintained by the Hungarian Ministry of Education that prescribes which hondzú, and which readings of hondzú, Hungarian schoolchildren should learn for each year of primary school. Gavgyukk hondzú is a subset of [[Tagjony hondzúfá]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first version of the list was introduced in 1949, and has subsequently been modified a number of times.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 1 (78 hondzú)===&lt;br /&gt;
Where two hondzú are listed, separated by a stroke (/), the form to the left is the Old Form (古字形, &#039;&#039;gódzúhen&#039;&#039;), and the one to the right is the New Form (新字形, &#039;&#039;síndzúhen&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 1 || [[Contionary:一|一]] || 1 || /ʔiɪt̚/ || ít̚/et̚/ett || egy/egye- || one || In legal/financial applications, 壹/弌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || [[Contionary:二|二]] || 2 || /ȵiɪH/ || nyi&#039;, nyí || kette-/kettő/két || two || In legal/financial applications, 貳/弍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || [[Contionary:三|三]] || 3 || /sɑm/ || szam || {{nowrap|három/hárma-/harma-}} || three || In legal/financial applications, 弎 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || [[Contionary:四|四]] || 5 || /siɪH/ || si&#039;/sí || négy/negye- || four || In legal/financial applications, 肆 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || [[Contionary:五|五]] || 4 || /ŋuoX/ || gu&amp;quot;/gú || öt || five || In legal/financial applications, 伍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 || [[Contionary:六|六]] || 4 || /lɨuk̚/ || lyük̚/lyükk || hat || six  || In legal/financial applications, 陸 is used - see Kyoiku 631.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 || 𠀁/[[Contionary:七|七]] || 2 || /t͡sʰiɪt̚/ || szít̚/szet̚/szett || hét/hete- || seven || In legal/financial applications, 柒 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 8 || [[Contionary:八|八]] || 8 || /pˠɛt̚/ || pet̚/pett || nyolc || eight || In legal/financial applications, 捌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 9 || [[Contionary:九|九]] || 2 || /kɨuX/ || kü&amp;quot;/kű || kilenc || nine || In legal/financial applications, 玖 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10 || [[Contionary:十|十]] || 2 || /d͡ʑiɪp̚/ || dzsíp̚/dzsipp || tíz/tize- || ten || In legal/financial applications, 拾 is used - see Kyoiku 317.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11 || [[Contionary:百|百]] || 6 || /pˠæk̚/ || pek̚/pekk || száz || hundred || In legal/financial applications, 佰 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 || [[Contionary:千|千]] || 3 || /t͡sʰen/ || szin || ezer/ezre- || thousand || In legal/financial applications, 仟 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13 || [[Contionary:上|上]] || 3 || /d͡ʑɨɐŋH/ || csön(g), san || fel || up&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14 || [[Contionary:下|下]] || 3 || /ɦˠaH/ || ha&#039;/ha, ga&#039;/ga || le, le-; al- || down; lower-, under- (as prefix)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 15 || [[Contionary:左|左]] || 5 || /t͡sɑH/ || ca&#039;/ca || bal || left (side); mis-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 16 || [[Contionary:右|右]] || 5 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || jobb || right (side)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 || [[Contionary:中|中]] || 4 || /ʈɨuŋ/ || csun(g) || köz/köze-/közé-/közö- || middle&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 18 || [[Contionary:大|大]] || 3 || /dɑiH/ || daj&#039;, dá&#039;, da&amp;quot; || nagy; fő || big; main, major (uncommon)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 19 || [[Contionary:小|小]] || 3 || /siᴇuX/ || söv, su&amp;quot; || kis, kics- || small, little&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 20 || [[Contionary:月|月]] || 4 || /ŋʉɐt̚/ || gvöt̚/gvött || hold; hó || moon; month&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 || 𡆠/[[Contionary:日|日]] || 4 || /ȵiɪt̚/ || jit̚/nyit̚/jitt/nyitt || nap || sun; day || 𡆠 used now only in [[Contionary:月日|月𡆠]], &amp;quot;hó-nap&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 22 || [[Contionary:年|年]] || 6 || /nen/ || nen || év || year&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 23 || [[Contionary:早|早]] || 6 || /t͡sɑuX/ || cav, có || kora, korán || early (adv)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 24 || [[Contionary:木|木]] || 4 || /muk̚/ || muk̚/mukk || fa; fa- || tree; wood; wooden&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 25 || [[Contionary:林|林]] || 8 || /liɪm/ || rim || erd-/erdő/erde- || forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 || [[Contionary:山|山]] || 3 || /ʃˠɛn/ || sen || hegy || mountain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 27 || [[Contionary:川|川]] || 3 || /t͡ɕʰiuᴇn/ || tyén || jó || river || in RWH, &amp;quot;jó&amp;quot; is now found in names only, e.g. Sajó; RWH &amp;quot;folyó&amp;quot; is not used in SM.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 28 || [[Contionary:土|土]] || 3 || /tʰuoX/ || ho&amp;quot;/hó || talaj || soil, earth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 29 || [[Contionary:空|𠀝]] (空) || 6 || /kʰuŋ/ || hun(g) || ég; lég-/levegő || sky; air || 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 30 || [[Contionary:田|田]] || 5 || /den/ || den || mező/meze-; den || field; land || The &amp;quot;land&amp;quot; meaning, read with the Hon reading, is in the sense of e.g. farmland, ploughed land. RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is a loan from German and is considered non-standard since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 31 || [[Contionary:天|天]] || 4 || /tʰen/ || ten, hen || menny || sky, heavens&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 32 || [[Contionary:生|生]] || 5 || /ʃˠæŋ/ || sen(g) || nő; szűl || to grow; to give birth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 33 || [[Contionary:花|花]] || 7 || /hˠua/ || va || virág || flower&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 34 || [[Contionary:草|草]] || 9 || /t͡sʰɑuX/ || szav, szó || fű, füv- || grass&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 35 || 蟲/[[Contionary:虫|虫]] || 6 || /ɖɨuŋ/ || dün(g) || rovar || insect&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 36 || [[Contionary:犬|犬]] || 4 || /kʰwenX/ || vin || eb || dog  || RWH word &#039;kutya&#039;, written [[Contionary:狗|狗]], is known fairly widely, but not often used, and isn&#039;t on tagjony list.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 37 || [[Contionary:人|人]] || 2 || /ȵiɪn/ || nyín; ín, in || nyín ; nép || person, individual; people || In the sense of &amp;quot;person&amp;quot;, RHW &amp;quot;személy&amp;quot; is unknown; &amp;quot;nyín&amp;quot; is used instead.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 38 || [[Contionary:名|名]] || 6 || /miᴇŋ/ || min(g), mén(g) || hír; név/neve- || fame; name&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 39 || [[Contionary:女|女]] || 3 || /ɳɨʌX/ || (nyü), nő || nő || woman, wife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 40 || [[Contionary:男|男]] || 7 || /nʌm/ || nam || huja; hím	|| man; male || RWH &amp;quot;férfi&amp;quot; is known but rare. &amp;quot;huja&amp;quot; is from Proto-Uralic *&#039;&#039;koje&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Kildin Sami &#039;&#039;kuj&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 41 || [[Contionary:子|子]] || 3 || /t͡sɨX/ || ce&amp;quot; || gyerek || child&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 42 || [[Contionary:目|目]] || 5 || /mɨuk̚/ || mük̚/mükk || szem; vél || eye; to opine, to consider&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 43 || [[Contionary:耳|耳]] || 6 || /ȵɨX/ || nye || fül || ear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 44 || [[Contionary:口|口]] || 3 || /kʰəuX/ || hu || száj || mouth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 45 || [[Contionary:手|手]] || 4 || /ɕɨuX/ || szü/szű || kéz, keze- || hand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 46 || [[Contionary:足|足]] || 7 || /t͡sɨok̚/ || csük̚/csükk || láb; lép || foot, leg; to step&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 47 || [[Contionary:見|見]] || 7 || /kenH/ || kin || lát || to see&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 48 || [[Contionary:音|音]] || 9 || /ʔˠiɪm/ || üm || zaj || sound, noise&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 49 || [[Contionary:力|力]] || 2 || /lɨk̚/ || lük̚/lükk || erő, ere-; -ség/-ság || power, force, strength; ability || Use as a suffix is now uncommon but still correct.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 50 || 氣/[[Contionary:気|気]] || 6 || /kʰɨiH/, /hɨiH/ || tyü&#039;, hü&#039; || erő, ere- || energy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 51 || [[Contionary:入|入]] || 2 || /ȵiɪp̚/ || nyíp̚/nyípp || be/be-; -ba/-be || in, in- || Use as illative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 52 || [[Contionary:出|出]] || 5 || /t͡ɕʰiuɪt̚/ || tyot̚/tyott || ki/ki-; -ból/-ből || out, out- || Use as elative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 53 || [[Contionary:立|立]] || 5 || /liɪp̚/ || líp̚/lípp || áll || to stand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 54 || [[Contionary:休|休]] || 6 || /hɨu/ || hü || pihen || to rest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 55 || [[Contionary:先|先]] || 6 || /sen/ || szen || el- || first, before, beforehand, etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 56 || [[Contionary:夕|夕]] || 3 || /ziᴇk̚/ || zsek̚/zsekk || est, este || evening (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 57 || [[Contionary:本|本]] || 5 || /puənX/ || fun || gyök, gyök{ér} || root&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 58 || [[Contionary:文|文]] || 4 || /mɨun/ || mün || mün || written language; text || RWH phrasal noun &amp;quot;írott nyelv&amp;quot; not used; RWH &amp;quot;szöveg&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 59 || [[Contionary:字|字]] || 6 || /d͡zɨH/ || dzu, dze || betű || letter, character&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 60 || 學/[[Contionary:学|学]] || 8 || /ɦˠʌk̚/ || hak̚/gak̚/gakk || tan, -tan || science, study (n), -logy, theory, doctrine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 61 || [[Contionary:校|校]] || 10 || /ɦˠauH/ || hav/gav || gú || school || Used mostly in compounds, but occasionally alone, read as &amp;quot;gú&amp;quot;. RWH &amp;quot;iskola&amp;quot; is known, written in Squarescript.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 62 || [[Contionary:村|村]] || 7 || /t͡sʰuən/ || szün || szün || hamlet,&amp;amp;nbsp;settlement,&amp;amp;nbsp;village || RWH word &amp;quot;falú does not exist.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 63&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | [[Contionary:町|町]]&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 7&lt;br /&gt;
| /tʰeŋ/&lt;br /&gt;
| hen(g)&lt;br /&gt;
| tér&lt;br /&gt;
| field, area, square&amp;amp;nbsp;(in&amp;amp;nbsp;city)&lt;br /&gt;
| Used for all RW senses of &amp;quot;tér&amp;quot;; pitch/rink/etc - area for playing a game (RWH &amp;quot;pálya&amp;quot; is unknown).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| /deŋX/&lt;br /&gt;
| den(g)&lt;br /&gt;
| dengg&lt;br /&gt;
| town&lt;br /&gt;
| RHW &amp;quot;falú&amp;quot; is unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 64 || [[Contionary:森|森]] || 12 || /ʃˠiɪm/ || sim || bozót || thicket, dense forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 65 || [[Contionary:正|正]] || 5 || /t͡ɕiᴇŋ/ || csén(g) || cséngg || precise, exact; right, correct || RHW &amp;quot;pontos&amp;quot; and &amp;quot;helyes&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 66 || [[Contionary:水|水]] || 4 || /ɕˠiuɪX/ || si || víz || water&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 67 || [[Contionary:火|火]] || 4 || /huɑX/ || va&amp;quot; || tűz || fire&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 68 || [[Contionary:玉|玉]] || 5 || /ŋɨok̚/ || gyük̚/gyükk/ék || ék || gem, jewel || Mostly used in compounds.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 69 || [[Contionary:王|王]] || 4 || /ɦʉɐŋ/ || hán(g) || kende; hán || king || &amp;quot;kende&amp;quot; is used only for the king of Hungary; &amp;quot;hán&amp;quot; for all others. RHW &amp;quot;király&amp;quot; is known (written in Squarescript) but considered obsolete.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 70 || [[Contionary:石|石]] || 5 || /d͡ʑiᴇk̚/ || gyég || kő, köv-, kav- || stone, rock&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 71 || 絲/[[Contionary:糸|糸]] || 6 || /sɨ/ || sze || szíj; sáv || string, thread; lane, row || RWH &amp;quot;cérna&amp;quot; is loan from German - known in SM but considered non-standard; &amp;quot;szíj&amp;quot; is not used in RWH sense of &amp;quot;belt&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 72 || [[Contionary:貝|貝]] || 7 || /pɑiH/ || paj || paj || coin || RHW &amp;quot;érme&amp;quot; is unknown. RWH &amp;quot;pénz&amp;quot; (as &amp;quot;péndz&amp;quot;) is known (written in Squarescript), but is not used like RWH &amp;quot;aprópénz&amp;quot; for &amp;quot;coin(s)&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 73 || [[Contionary:車|車]] || 7 || /t͡ɕʰia/ || sa || szekér || vehicle || RWH &amp;quot;kocsi&amp;quot; is unknown; &amp;quot;szekér&amp;quot; is used to refer to all sorts of land vehicle, powered or otherwise.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 74 || [[Contionary:金|金]] || 8 || /kˠiɪm/ || küm || fém || metal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 75 || 雨/[[Contionary:㲾|㲾]] || 7 || /ɦɨoX/ || hö&#039; || ragy || rain || SM &amp;quot;ragy&amp;quot; cf. Mansi &#039;&#039;rakw&#039;&#039;; RWH &amp;quot;eső&amp;quot; does not exist in the sense of &amp;quot;rain&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 76 || [[Contionary:赤|赤]] || 7 || /t͡ɕʰiᴇk̚/ || tyek̚/tyekk || pir, pir{os} || red&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 77 || [[Contionary:青|青]] || 8 || /t͡sʰeŋ/ || szén(g) || kék || blue; black (of hair);&amp;lt;br/&amp;gt;green (of forests)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 78 || [[Contionary:白|白]] || 5 || /bˠæk̚/ || bek̚/bekk || fehér/fejér || white&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 2 (163 hondzú)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 79 || 數/[[Contionary:数|数]] || 13 || /ʃɨoX/ || sö&amp;quot; || gyakor-/gyakr{an} || often, frequent&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 80 || [[Contionary:多|多]] || 6 || /tɑ/ || ta || sok || many; much&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 81 || [[Contionary:少|少]] || 4 || /ɕiᴇuX/ || söv || eje || young, juvenile || RWH &amp;quot;ifjú&amp;quot; unknown; &amp;quot;eje&amp;quot; from Proto-Ugric *&#039;&#039;äjɜ&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 82 || 萬/[[Contionary:万|万]] || 3 || /mʉɐnH/ || möny || mönny|| ten thousand || RWH &amp;quot;tízezer&amp;quot; not used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 83 || [[Contionary:半|半]] || 5 || /puɑnH/ || fany || fél/fele- || half&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 84 || [[Contionary:形|形]] || 7 || /ɦeŋ/ || hen(g) || alak || shape, form&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 85 || [[Contionary:太|太]] || 4 || /tʰɑiH/ || taj, haj || túl || too&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 86 || [[Contionary:細|細]] || 11 || /seiH/ || szej || sovány || skinny&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 87 || 廣/[[Contionary:広|広]] || 5 || /kwɑŋX/ || kvan(g) || laza || loose&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 88 || [[Contionary:長|長]] || 8 || /ɖɨɐŋ/ || gyön(g) || hossz || length&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 89 || 點/[[Contionary:点|点]] || 9 || /temX/ || tem || csepp, csöpp || drip (n), drop (of water)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 90 || [[Contionary:丸|丸]] || 3 || /ɦuɑn/ || van || gömb || sphere&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 91 || [[Contionary:交|交]] || 6 || /kˠau/ || kav/gav, gá || vegy{ít} || to mix, to blend, to combine (vt)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 92 || [[Contionary:灮|灮]] || 6 || /kwɑŋ/ || kvan(g) || fény || light || modern Japanese/Chinese form &#039;光&#039; not used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 93 || [[Contionary:隅|隅]] || 12 || /ŋɨo/ || gyö || zug || corner || &amp;quot;zug&amp;quot; is RW/SM from PUg *&#039;&#039;suŋɜ&#039;&#039;; RWH &amp;quot;sarok&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 94 || [[Contionary:角|角]] || 7 || /kˠʌk̚/ || kok̚/kokk || szarv || antler, horn&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 95 || [[Contionary:計|計]] || 9 || /keiH/ || kej || mér || to measure&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 96 || [[Contionary:直|直]] || 8 || /ɖɨk̚/ || dik̚/dikk || taza || straight line (n) || &amp;quot;taza&amp;quot; from PU *&#039;&#039;tasa&#039;&#039;; RWH &amp;quot;egyenes&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 97 || [[Contionary:線|線]] || 15 || /siᴇnH/ || sen || von || to line, to draw a line;&amp;lt;br/&amp;gt;to draw, to drag, to pull&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 98 || [[Contionary:矢|矢]] || 5 || /ɕˠiɪX/ || szü&amp;quot;/szű || nyíl || arrow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 99 || [[Contionary:弱|弱]] || 10 || /ȵɨɐk̚/ || nyök̚/nyökk || gyenge || weak&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 100 || [[Contionary:強|強]] || 11 || /ɡɨɐŋ/ || gyön(g) || terev/terv- || force, strength, power || &amp;quot;terev&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;tärmä&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;tērəŋ&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;tärəm&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 101 || [[Contionary:高|高]] || 10 || /kɑu/ || kav || harav/harv- || tall; high || RWH &amp;quot;magas&amp;quot; unknown; &amp;quot;harav&amp;quot; from PU *&#039;&#039;korkɜ&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 102 || [[Contionary:同|同]] || 6 || /duŋ/ || dun(g) || azon || that one, those || (Ger. derselbe, jener)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 103 || [[Contionary:親|親]] || 16 || /t͡sʰiɪn/ || szín || rokon || blood relative, kin&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 104 || [[Contionary:母|母]] || 5 || /məuX/ || mu || anya || mother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 105 || [[Contionary:父|父]] || 4 || /bɨoX/ || bö || apa, atya || father&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 106 || [[Contionary:姊|姊]] || 8 || /t͡sɨX/ || ce || háza, cej || older sister || &amp;quot;háza&amp;quot; cf. Khanty &amp;quot;χatȧ&amp;quot;; &amp;quot;cej&amp;quot; adapted from hon reading, former rarer/poetic; RWH &amp;quot;nővér&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 107 || [[Contionary:兄|兄]] || 5 || /hˠwiæŋ/ || vég || bátty || older brother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 108 || [[Contionary:弟|弟]] || 7 || /deiX/ || dej || öccs || younger brother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 109 || [[Contionary:妹|妹]] || 8 || /muʌiH/ || müj || húg || younger sister&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 110 || [[Contionary:自|自]] || 6 || /d͡ziɪH/ || dzi&#039; || ön-; saját || self-; one&#039;s own&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 111 || [[Contionary:友|友]] || 4 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || ját || friend; companion, partner || in RWH &amp;quot;ját&amp;quot; is archaic; in SM &amp;quot;társ&amp;quot; unknown; &amp;quot;barát&amp;quot; in Squarescript as loan&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 112 || 體/[[Contionary:体|体]] || 7 || /tʰeiX/ || hí || test || body&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 113 || [[Contionary:毛|毛]] || 4 || /mɑu/ || mav, mó || haj || hair&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 114 || [[Contionary:頭|頭]] || 16 || /dəu/ || du || fej; fő || head;&amp;lt;br/&amp;gt;chief, boss (n);&amp;lt;br/&amp;gt;chief (adj), primary&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 115 || 顏/[[Contionary:顔|顔]] || 18 || /ŋˠan/ || gan || arc || face (lit and fig)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 116 || [[Contionary:𩠐|𩠐]] || 9 || /ɕɨuX/ || sü&amp;quot;/sű || nyak || neck&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 117 || [[Contionary:心|心]] || 4 || /siɪm/ || szím/szív || szív || heart&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 118 || [[Contionary:時|時]] || 10 || /d͡ʑɨ/ || gye || idő || time&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 119 || [[Contionary:曜|曜]] || 18 || /jiᴇuH/ || jöv || ragyog || to shine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 120 || [[Contionary:朝|朝]] || 12 || /ʈˠiᴇu/ || töv || reg || morning || also abbr. for (North) Korea. RWH &amp;quot;reg&amp;quot; is archaic form of &amp;quot;reggel&amp;quot;, &amp;quot;in the morning&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 121 || 晝/[[Contionary:昼|昼]] || 9 || /ʈɨuH/ || tü&#039;/tű || dél || noon || RWH &amp;quot;dél&amp;quot; unknown in the sense of &amp;quot;south&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 122 || [[Contionary:夜|夜]] || 8 || /jiaH/ || ja, éj || éj || night&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 123 || [[Contionary:分|分]] || 4 || /pɨun/ || pün/fün || perc || minute&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 124 || [[Contionary:週|週]] || 11 || /t͡ɕɨu/ || tyü&#039;/tyű || tyű || week || RWH &amp;quot;hét&amp;quot; is not used in the sense of &amp;quot;week&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 125 || [[Contionary:春|春]] || 9 || /t͡ɕʰiuɪn/ || tyon || tavasz || spring (season)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 126 || [[Contionary:夏|夏]] || 10 || /ɦˠaX/ || ha || nyár || summer&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 127 || [[Contionary:秋|秋]] || 9 || /t͡sʰɨu/ || szü&#039;/szű || ősz || autumn&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 128 || [[Contionary:冬|冬]] || 5 || /tuoŋ/ || fug || tél || winter&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 129 || [[Contionary:今|今]] || 4 || /kˠiɪm/ || tyím || most || now&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 130 || [[Contionary:新|新]] || 13 || /siɪn/ || sín || új || new&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 131 || [[Contionary:古|古]] || 5 || /kuoX/ || kó || ó, av- || old&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 132 || [[Contionary:間|間]] || 12 || /kˠɛnH/ || kin || köz || interval, space in between&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 133 || [[Contionary:方|方]] || 4 || /pʉɐŋ/ || fön(g) || föng || parallel || RWH &amp;quot;párhuzamos&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 134 || [[Contionary:北|北]] || 5 || /pək̚/ || pok̚/pokk, fök̚ || észak || north&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 135 || [[Contionary:南|南]] || 9 || /nʌm/ || nam || nam || south || RWH &amp;quot;dél&amp;quot; is not used in the sense of &amp;quot;south&amp;quot;, only as &amp;quot;noon&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 136 || [[Contionary:東|東]] || 8 || /tuŋ/ || tun(g) || tung || east || RWH &amp;quot;kelet&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 137 || [[Contionary:㢴|㢴]] (西) || 6 || /sei/ || szej || szej || west || RWH &amp;quot;nyugat&amp;quot; unknown. 西 is recognised since 1987 as an acceptable variant of 㢴&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 138 || [[Contionary:遠|遠]] || 13 || /ɦʉɐnX/ || vön || messze/messzi-; el/el- || far; away&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 139 || [[Contionary:近|近]] || 7 || /ɡɨnH/ || gyün || raka || near, close || RWH &amp;quot;közel&amp;quot; unknown; &amp;quot;raka&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;rakka&#039;&#039;, cf. &amp;quot;rokon&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 140 || [[Contionary:前|前]] || 9 || /d͡zen/ || dzin || él, el- || edge, front part&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 141 || [[Contionary:後|後]] || 9 || /ɦəuX/ || hu || ágya || rear edge, after part || &amp;quot;ágya&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;ońća&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 142 || [[Contionary:內|內]] || 4 || /nuʌiH/ || nüj || bél; bel- || inside (n); gut, internal organs; internal, domestic&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 143 || [[Contionary:外|外]] || 5 || /ŋuɑiH/ || gvaj, gaj || kül/kül- || exterior; external&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 144 || [[Contionary:場|場]] || 12 || /ɖɨɐŋ/ || gyön(g) || hely || place&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 145 || [[Contionary:地|地]] || 6 || /diɪH/ || gyí, dí || foda || earth, ground || &amp;quot;foda&amp;quot; from PIE via FP/?PFU *&#039;&#039;puntɜ&#039;&#039;, cf. Khanty &#039;&#039;pĕtə&#039;&#039;, Mansi &#039;&#039;pät&#039;&#039;; RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is loan from German, archaic in SM&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 146 || 國/[[Contionary:国|国]] || 8 || /kwək̚/ || gvok̚, gök̚ || orsz || country || RWH derivative form &amp;quot;ország&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 147 || 園/[[Contionary:园|园]] || 13 || /ɦʉɐn/ || vön || liget || grove; park; garden || RWH &amp;quot;kert&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 148 || [[Contionary:谷|谷]] || 7 || /kuk̚/ || kuk̚/kukk || völgy || valley&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 149 || [[Contionary:野|野]] || 11 || /jiaX/ || ja, jé || mező || field, plain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 150 || [[Contionary:原|原]] || 10 || /ŋʉɐn/ || gvön || rét || meadow, grassland&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 151 || [[Contionary:里|里]] || 7 || /lɨX/ || re, li || rej; telep || li (323 m - Tang Dynasty li); ranch, plantation, estate&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 152 || [[Contionary:市|市]] || 5 || /d͡ʑɨX/ || gye/gyé || gyéj || city, town || RWH &amp;quot;város&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 153 || [[Contionary:京|京]] || 8 || /kˠiæŋ/ || tyen(g) || tyeng ; Buda || capital city; Buda || RWH &amp;quot;főváros&amp;quot; unknown; also used in Tokyo, Beijing, Kyongsong etc)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 154 || [[Contionary:風|風]] || 9 || /pɨuŋ/ || fün(g) || szél || wind&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 155 || [[Contionary:雪|雪]] || 11 || /siuᴇt̚/ || sét̚/sét || hó/hav- || snow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 156 || [[Contionary:雲|雲]] || 12 || /ɦɨun/ || jün || felhő || cloud&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 157 || [[Contionary:池|池]] || 6 || /ɖˠiᴇ/, /dɑ/ || gyi, da, tó || tó/tav- || lake, pond&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 158 || [[Contionary:海|海]] || 10 || /hʌiX/ || höj || tenger || sea, ocean&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 159 || [[Contionary:岩|岩]] || 8 || ? || gyam || szirt || cliff; reef || RWH &amp;quot;szikla&amp;quot; exists but written in Squarescript as a Slavic loan&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 160 || [[Contionary:星|星]] || 9 || /seŋ/ || szen(g) || csillag || star&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 161 || [[Contionary:室|室]] || 9 || /ɕiɪt̚/ || szít̚/szít || azag, szítt || room || RWH &amp;quot;szoba&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 162 || [[Contionary:戶|戶]] || 4 || /ɦuoX/ || hó || ajtó || door&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 163 || [[Contionary:家|家]] || 10 || /kˠa/ || ka || ház, haza || house, home&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 164 || [[Contionary:寺|寺]] || 6 || /zɨH/ || ze/zej || zej || Buddhist temple || Buddhism was learnt from the Tang Chinese; syncretised with Magyar paganism; was discouraged by the Turks, then explicitly supressed under Hapsburg rule; re-embraced during the Reawakening of the 19th century, gaining widespread popularity in the 1900s-1930s&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 165 || [[Contionary:通|通]] || 10 || /tʰuŋ/ || hun(g) || jár || to walk (vi); to go regularly, to attend; to move, move around, move repeatedly; etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 166 || [[Contionary:門|門]] || 8 || /muən/ || mén || kapu || gate&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 167 || [[Contionary:道|道]] || 12 || /dɑuX/ || dó || út || road, way; Tao&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 168 || [[Contionary:話|話]] || 13 || /ɦˠuaiH/ || faj || beszéd || speech, talk (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 169 || [[Contionary:言|言]] || 7 || /ŋɨɐn/ || gyön || mond || to say&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 170 || [[Contionary:答|答]] || 12 || /tʌp̚/ || tap̚/tapp || vógya || answer (n) || cf. Fin. vastaa, PFW *&#039;&#039;wasta&#039;&#039;; RWH &amp;quot;válasz&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 171 || 聲/[[Contionary:声|声]] || 7 || /ɕiᴇŋ/ || szén(g) || hang || voice&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 172 || [[Contionary:聞|聞]] || 14 || /mɨun/ || műn || hall || to hear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 173 || [[Contionary:語|語]] || 14 || /ŋɨʌX/ || gyü&amp;quot;/gyű || jel || signal (ma reading);&amp;lt;br/&amp;gt;spoken language (hon reading) || RWH &amp;quot;nyelv&amp;quot; not used in sense of &amp;quot;spoken language&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 174 || 讀/[[Contionary:読|読]] || 14 || /duk̚/ || duk̚, dukk || olvas || to read&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 175 || [[Contionary:書|書]] || 10 || /ɕɨʌ/ || szü/szű || könyv || book&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 176 || [[Contionary:記|記]] || 10 || /kɨH/ || ke || eml- || memory || with hon reading - poetic; ma reading used only in derived forms&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 177 || [[Contionary:紙|紙]] || 10 || /t͡ɕiᴇX/ || tyi || tyej, papír || paper || &amp;quot;tyej&amp;quot; derived from hon reading, as paper was learned from the Chinese; that word is now archaic and not used, and 紙 was assigned the &amp;quot;papír&amp;quot; reading in 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 178 || [[Contionary:畵|畵]] || 13 || /ɦˠwɛk̚/ || vek̚/vekk || vekk; vek- || brush stroke; vinculum; to write (vekik) (j畫/画)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 179 || 繪/[[Contionary:絵|絵]] || 12 || /ɦuɑiH/ || faj || kép || picture&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 180 || [[Contionary:圖|圖]] || 14 || /duo/ || dó || rajz || drawing&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 181 || [[Contionary:工|工]] || 3 || /kuŋ/ || kun(g) || mű || work (n); artificial&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 182 || [[Contionary:教|教]] || 11 || /kˠauH/ || gav || tan || doctrine, teaching&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 183 || [[Contionary:晴|晴]] || 12 || /d͡ziᴇŋ/ || dzsén(g) || ések/ésk- || clear (adj; of weather, water, etc || cf. Sami &#039;&#039;čœsˈka&#039;&#039;-, Komi &#039;&#039;ćoćke̮m&#039;&#039;. RWH &amp;quot;tiszta&amp;quot; (a loan from Slavic) is also known and used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 184 || [[Contionary:思|思]] || 9 || /sɨ/ || sze || gond || care, concern, worry&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 185 || [[Contionary:考|考]] || 6 || /kʰɑuX/ || kav || vizsga || examination, test&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 186 || [[Contionary:知|知]] || 8 || /ʈiᴇ/ || ti || tud || to know&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 187 || [[Contionary:才|才]] || 3 || /d͡zʌi/ || dzöj || ért || to understand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 188 || [[Contionary:理|理]] || 11 || /lɨX/ || re || ok || reason (n); cause (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 189 || [[Contionary:算|算]] || 14 || /suɑnX/ || szún || szám || number&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 190 || [[Contionary:作|作]] || 7 || /t͡sɑk̚/, /t͡sɑH/ || cak̚/cakk, ca || tesz || to do, to make&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 191 || [[Contionary:元|元]] || 4 || /ŋʉɐn/ || gvön || alap || base, foundation; basis&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 192 || [[Contionary:食|食]] || 9 || /ʑɨk̚/ || zek̚/zekk || e- || to eat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 193 || [[Contionary:肉|肉]] || 6 || /ȵɨuk̚/ || nyuk̚/nyukk || hús || meat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 194 || [[Contionary:馬|馬]] || 10 || /mˠaX/ || ma || ló || horse&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 195 || [[Contionary:牛|牛]] || 4 || /ŋɨu/ || gyu/gyú || marha || cattle, ox; beef&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 196 || [[Contionary:魚|魚]] || 11 || /ŋɨʌ/ || gyü/gyű || hal || fish&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 197 || [[Contionary:鳥|鳥]] || 11 || /teuX/ || tiv || madár || bird&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 198 || [[Contionary:羽|羽]] || 6 || /ɦɨoH/ || hö&#039;/hő || toll || feather; pen&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 199 || [[Contionary:鳴|鳴]] || 14 || /mˠiæŋ/ || mén(g) || sír || to cry&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 200 || 麥/[[Contionary:麦|麦]] || 7 || /mˠɛk̚/ || mek̚/mekk || búza || wheat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 201 || [[Contionary:米|米]] || 6 || /meiX/ || mej || rizs; [gabona] || rice; grain || use of 米 in the &amp;quot;grain&amp;quot; sense deprecated since 1949, &amp;quot;gabona&amp;quot; since then written in squarescript as loan from Slavic&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 202 || [[Contionary:茶|茶]] || 9 || /ɖˠa/ || da || da || tea || RWH &amp;quot;tea&amp;quot; unknown, since the ancient Magyars already knew of tea from the Chinese&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 203 || [[Contionary:色|色]] || 6 || /ʃɨk̚/ || sek̚/sekk || szín || colour&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 204 || [[Contionary:黃|黃]] || 12 || /ɦwɑŋ/ || fan(g) || sárga || yellow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 205 || 黑/[[Contionary:黒|黒]] || 11 || /hək̚/ || hok̚/hokk, fekk || fekete; sötét || black; dark&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 206 || 來/[[Contionary:来|来]] || 7 || /lʌi/ || löj || jön || to come&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 207 || [[Contionary:行|行]] || 6 || /ɦˠæŋ/ || hen(g) || sor || row, line&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 208 || 歸/[[Contionary:帰|帰]] || 10 || /kʉi/ || küj || ferjel || to return, to come back to || loan from FP *&#039;&#039;perɜ&#039;&#039;-, cf. Khanty &#039;&#039;pĕrəj&#039;&#039;-, Mansi &#039;&#039;pēryəlāl&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 209 || [[Contionary:步|步]] || 7 || /buoH/ || bó || gyalog || on foot, walking (adv); pawn (chess)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 210 || [[Contionary:走|走]] || 7 || /t͡səuH/ || cu&#039;/cú || fut || to run&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 211 || [[Contionary:止|止]] || 4 || /t͡ɕɨX/ || tye || vég; meg- || end, finish (n); meg- || use as the perfective prefix &amp;quot;meg-&amp;quot; deprecated since 1949, but still encountered&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 212 || [[Contionary:活|活]] || 9 || /kuɑt̚/ || fat̚/fatt || él || to live&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 213 || [[Contionary:店|店]] || 8 || /temH/ || tim || bolt || shop, store&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 214 || [[Contionary:買|買]] || 12 || /mˠɛX/ || vej || vesz || to take; to buy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 215 || 賣/[[Contionary:売|売]] || 7 || /mˠɛH/ || mej || ad || to give&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 216 || [[Contionary:汽|汽]] || 7 || ? || kej || gőz || steam&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 217 || [[Contionary:弓|弓]] || 3 || /kɨuŋ/ || tyün(g) || íj; ív || bow (1. for shooting arrows; 2. for playing a violin); arc, arch, curve&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 218 || [[Contionary:回|回]] || 6 || /ɦuʌi/ || hüj || forog; -szor || to spin, to rotate; -times&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 219 || 會/[[Contionary:会|会]] || 6 || /ɦuɑiH/ || kvaj || hájal || to meet || From PFU *&#039;&#039;kajɜ&#039;&#039;-, cf. Fin &#039;&#039;kajoa&#039;&#039;, Mansi &#039;&#039;χōj&#039;&#039;-, Khanty &#039;&#039;χaj&#039;&#039;-; RWH &amp;quot;találkozik&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 220 || [[Contionary:甸|甸]] || 7 || /denH/ || den || ural- || to dominate; to govern&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 221 || [[Contionary:組|組]] || 11 || /t͡suoX/ || cú || fon || to weave&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 222 || [[Contionary:船|船]] || 11 || /ʑiuᴇn/ || zén || hajó || ship, boat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 223 || [[Contionary:艿|艿]] || 6 || /ȵɨŋ/ || nyen(g) || burgonya || potato&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 224 || [[Contionary:丏|丏]] || 4 || /menX/ || men || rejt || to hide, to hide away, to conceal (vt)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 225 || [[Contionary:明|明]] || 8 || /mˠiæŋ/ || men(g) || derű || bright weather, clear sky;&amp;lt;br/&amp;gt;serenity, gaiety, jocularity&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 226 || [[Contionary:社|社]] || 7 || /d͡ʑiaX/ || gya || gya || society || RWH &amp;quot;társaság&amp;quot; and &amp;quot;társadalom&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 227 || [[Contionary:切|切]] || 4 || /t͡sʰeiH/, /t͡sʰet̚/ || szí, szit̚/szitt || vág || to cut&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 228 || [[Contionary:電|電]] || 13 || /den/ || den || vill-{ám;any} || lightning; electricity&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 229 || 每/[[Contionary:毎|毎]] || 6 || /muʌiH/ || maj || mind || all&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 230 || [[Contionary:合|合]] || 6 || /ɦʌp̚/ || höp̚/höpp || ill{ik} || to suit, to fit (vi);&amp;lt;br/&amp;gt;to be proper (of manners) (vi)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 231 || [[Contionary:當|當]] || 13 || /tɑŋ/ || tan(g), tag || által || (postp) by, by means of || nowadays very rarely used as the postposition, mostly in compounds&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 232 || 臺/[[Contionary:台|台]] || 5 || /dʌi/ || daj || daj || tower || RWH &amp;quot;torony&amp;quot; exists written in squarescript, more usually used alone; 台 mostly used in compounds&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 233 || 樂/[[Contionary:楽|楽]] || 13 || /ŋˠʌk̚/ || gok̚/gokk || zene || music&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 234 || [[Contionary:公|公]] || 4 || /kuŋ/ || kun(g) || horka || 1. duke (ma) 2. kun(g)- (as prefix) public-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 235 || [[Contionary:引|引]] || 4 || /jiɪnH/ || jín || húz || to pull&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 236 || [[Contionary:科|科]] || 6 || /kʰuɑ/ || fa || szint || level, grade; floor&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 237 || [[Contionary:歌|歌]] || 14 || /kɑ/ || ka || ének || song&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 238 || [[Contionary:刀|刀]] || 2 || /tɑu/ || tú || kés || knife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 239 || [[Contionary:番|番]] || 12 || /pʰʉɐn/ || fön || ismét || again&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 240 || [[Contionary:用|用]] || 5 || /jɨoŋH/ || jony, jon(g) || haszon || use (n), advantage, benefit; profit, gain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 241 || [[Contionary:何|何]] || 7 || /ɦɑ/ || ha || mi || what&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Category:Sino-Magyar_texts&amp;diff=121866</id>
		<title>Category:Sino-Magyar texts</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Category:Sino-Magyar_texts&amp;diff=121866"/>
		<updated>2018-07-29T16:26:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created blank page&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121863</id>
		<title>Literature:Halotti beszéd</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121863"/>
		<updated>2018-07-29T15:43:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Middle Modern Sino-Magyar, post-1949 Sinitic */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039;For information on the Real-World (RW) &#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;, see [https://en.wikipedia.org/wiki/Funeral_Sermon_and_Prayer Funeral Sermon and Prayer (Wikipedia)].&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The &#039;&#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;&#039; (English: &amp;quot;Funeral sermon&amp;quot; or, literally, &amp;quot;Speech of the dead&amp;quot;) is the oldest-known [[Sino-Magyar]] text written in the Cyrillic alphabet, and simultaneously the oldest-known Christian text in Sino-Magyar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Original text===&lt;br /&gt;
====Sino-Magyar Cyrillic====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Латꙇатꙋк фєлєим зѵмтѵкхєл мꙇк воꙉмꙋк. иша пꙋр єш хомꙋв воꙉмꙋк. Мєнꙇи мꙇлостбєн тєрѵмтєвє єлєвє мꙇв ꙇшємѵкѵт адамꙋт. єш одꙋтта вола нєкꙇ парадꙇсосꙋт хазоа. Єш мєнд парадꙇсосбєн ꙋолов ꙉꙇмꙇлчꙇктѵл мꙋнда нєкꙇ єлниє. Хєон  тꙇлꙋтоа ѫт ꙇꙉ фа ꙉꙇмꙇлчє тѵл. Ꙉє мꙋндоа нєкꙇ мєрєт нѵм єнєик. иша ки нопꙋн ємдѫл оз ꙉꙇмꙇлш тѫл. халалнєк халалаал холз. Хадлава холтат тєрѵмтєвє ꙇштєн тѫл. ꙉє фєлєдєвє. Єнгєдє ѵрдѵнг ꙇнтєтѵꙇнєк. єш євєк оз тꙇлвꙋт ꙉꙇмꙇлштѫл. єш оз ꙉꙇмꙇлшбєн халалꙋт євєк. Єш оз ꙉꙇмꙇлшнєк ꙋл кєшєрѵв вола вꙇзє. хꙋꙉ тꙋрхꙋкат мꙇгє зокозтꙗ вола. Нѵм хєон мꙋга нєк. ꙉє мєнд ѫ фаꙗнєк халалꙋт євєк. Хорогꙋ вєк ꙇштєн. єш вєтєвє ѫт єз кꙋнцакош вꙇлаг бєлє. єш лєѵн халалнєк єш покꙋлнєк фєсє. єш мєнд ѫ нємєнєк. Кꙇк озꙋк. мꙇѵ воꙉмꙋк. Хоꙉ єш тꙇѵ латꙗтꙋк зѵмтѵкхєл. ꙇша єш нѵм иꙉꙉ ингꙇн мꙋлхотꙗ єз вєрмѫт. иша мєнд озхꙋз ꙗроꙋ воꙉмꙋк. Вꙇмаꙉꙉꙋк ꙋромк ꙇштєн кєꙉꙇлмєт єз лєлꙇк єрт. хꙋꙉ юргошшꙋꙉн ѫ нєкꙇ. єш кєꙉꙇꙉꙉєн. єш бꙋлшашша мєнд ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт ахсꙇн Марꙗт. єш боꙋдог Мꙇхаꙇл арханꙉєлт єш мєнд анꙉєлкот. хꙋꙉ вꙇмаꙉꙉонок єрєттє. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт Пєтєр ꙋрот. кꙇнєк одꙋт хотꙋлм оꙋданꙇа. єш кєтнꙇє. хꙋꙉ оꙋꙉа мєнд ѫ бѵнєт. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк мєнд свєтѫкѫт. хꙋꙉ лєꙉєнєк нєкꙇ шєгєд ꙋромк сꙇнє єлєѵт. хꙋꙉ ꙇштєн ꙇѵ вꙇмадшагꙋк мꙇа бꙋлшашша ѫ бѵнєт. Єш сободꙋха ѫт ѵрдѵнг ꙇлдєтѵꙇтѵл єш пꙋкꙋл кꙇнзотꙋꙗтꙋл. єш вєзєшшє ѫт парадꙇсос нꙇꙋгꙋлма бєлꙇ. єш оꙉꙉꙋн нєкꙇ тєнчѫнг бєлє ꙋтꙋт. єш мєнд юꙋбєн рєсєт. Єш кꙇашшатꙋк ꙋромкхꙋз хармꙋл. Кир[ѥ] [є]л[єꙇсон]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Real-World Latin====&lt;br /&gt;
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Gemundoa neki meret nu[m] eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſ twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſten tul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvt gimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv ui-madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu[m] nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kir[ie e]l[eison].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Pronunciation (SM) (in modern RW orthography)====&lt;br /&gt;
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdiszoszben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez kuncakkos világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ës vimádjok szvet ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szvet Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szvetököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdiszosz nyugalmȧ belí, ës adjon neki tencsöng belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interpretations===&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, pre-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латꙗток, фєлєим, сємєтєккєл, мик ваꙉꙋнк: имє, пор єш хамꙋ ваꙉꙋнк. Мєннї маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ꙋр ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ꙉѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чꙋпан тилта ѫт єꙉ фа ꙉѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизонь, ки напон єєндєл азон ꙉѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ꙉѵмѫлчтѫл, єш азон ꙉѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ꙉѵмѫлчнєк оль кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастꙗ вала. Нєм чꙋпан маганак, дє миндєн ѫ фаꙗнак халалт євєк. Харагꙋвєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кꙋнцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми ваꙉꙋнк. Ахоꙉ иш ти латꙗток сємєтєккєл: бизонь, єꙉ ингꙇн шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизонь, минд аххоз ꙗро ваꙉꙋнк. Имадꙇꙋк Ꙋрꙋнк Иштєн кєꙉєлмєт є лєлєкєрт, хоꙉ иргалмаззон ѫнєки, єш кєꙉєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадꙇꙋк Сєнт Ассонь Мариат єш Болдог Михаль арханꙉалт єш миндєн анꙉалокат, хоꙉ имадꙗнак єртє! Єш имадꙇꙋк Сєнт Пєтєр ꙋрат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хоꙉ олдꙗ миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадꙇꙋк миндєн сєнтєкєт, хоꙉ лєꙉєнєк нєки шєгєдєлмєрє Ꙋрꙋнк синє єлѫтт, хоꙉ Иштєн ѫ имадшагꙋк миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос нꙇꙋгалмаба, єш адюн нєки тєнчѫнгбє ꙋтат, єш миндєн юбан рєст! Єш киалтшаток Ꙋрꙋнкхоз харомсор: кирѥ єлєꙇсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латјаток, фєлєим, сємєтєккєл, мик вађунк: имє, пор єш хаму вађунк. Мєњњи маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ур ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ђѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чупан тилта ѫт єђ фа ђѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизоњ, ки напон єєндєл азон ђѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ђѵмѫлчтѫл, єш азон ђѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ђѵмѫлчнєк ољ кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастја вала. Нєм чупан маганак, дє миндєн ѫ фајанак халалт євєк. Харагувєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кунцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми вађунк. Ахођ иш ти латјаток сємєтєккєл: бизоњ, єђ ингин шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизоњ, минд аххоз јаро вађунк. Имадјук Урунк Иштєн кєђєлмєт є лєлєкєрт, хођ иргалмаззон ѫнєки, єш кєђєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадјук Сєнт Ассоњ Мариат єш Болдог Михаљ арханђалт єш миндєн анђалокат, хођ имадјанак єртє! Єш имадјук Сєнт Пєтєр урат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хођ олдја миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадјук миндєн сєнтєкєт, хођ лєђєнєк нєки шєгєдєлмєрє Урунк синє єлѫтт, хођ Иштєн ѫ имадшагук миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос њугалмаба, єш адјон нєки тєнчѫнгбє утат, єш миндєн јобан рєст! Єш киалтшаток Урункхоз харомсор: кириє єлєјсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1949 Sinitic====&lt;br /&gt;
見ㆤゆゝひㄡし、半ㆤそ、目おひおㄈゝおめ何ㄈ是ㄅし：ㆤそお、埃也灰是ㄅし｡天ㆤㄠㄔㆬㄔㅣㄐㄨゆㄅ造おゝゆ始おひㄨおㄅ那主阮祖んㄅㄈおひ、ㄔヽㄒㄔヽㄠㄡひ、也売ひゆ是めゆ佢為ヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣひ家𛂯ゆゝ｡也每ㄅヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣㄨゆㄅ是めㄡゝ実よㄈひよゝめ言ゆ佢為活ㄅㆤお｡ヰヱヨㄔゝㄅ拒ゆゝ佢ひ一木実おゝひよゝめ｡てお言ゆゝ佢為、乜不食ㄅゝおゝし：»ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、誰日ㄡㄅ食おㄅておめ那ㄡㄅ実ひよゝめ、死めㄅゆし死めゆゝㄇゆめ死ㆳ«｡聞ゆゝ死ひゆゝひ造よゝ主天ひよゝめ、てお忘ておゝ｡許お鬼招おておゝㄅおㄈ、也食ㄇおゝㄈ那ㄡㄅ拒ㄡひゝ実ひよゝめ、也那ㄡㄅ実ㄨおㄅ死めひ食ㄇおゝㄈ｡也那ㄡㄅ実ㄅおㄈㄡ𛄞辣是めゆ汁お、彼咽ゝひ止綻ㆤゆ是めゆ｡不ヰヱヨㄔゝㄅ自ゝㄅゆし、てお每ㄅ佢種ゆゝㄅゆし死めひ食ㄇおゝㄈ｡怒ㄮㄇおゝㄈ主天、也捨おゝ佢ひ這工作ㄡㅅ世ㄨゆ：也めよゝㄅ死めㄅゆし也ヨクレクㆬㄅゆし犠めおゝㄈゆ、也每ㄅ佢性おゝㄅおㄈ｡麽那ㄡし？阮是ㄅし｡ゆ彼也恁見ㆤゆゝひㄡし目おひおㄈゝおめ：ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、一人間也不避ㄘおひㆤ遠這坑ひ、ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、每那ㄘㄡ𛂯通ㄡゝ是ㄅし｡拝ㆤㄮし主ㄮㄅし主天慈ゝひ這気ㄈおゝㄦひ、彼憐ゆ𛂯ゝㄡㄅ佢佢為、也慈𛂯ゝおㄅ、也恕ㅅゝゆ每ㄅ佢罪おゝひ！&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
也拝ㆤㄮしㅣヲフㄐ婦ㄠㄔヽリイㄔゝひ也幸ㄠイㄋㄔ𛂫ㄔリㄋㄔフキㄔㆬひ也每ㄅㄔフキㄔㆬㄡしゆひ、彼拝ㆤゆㄅゆしおゝㄦひお！也拝ㆤㄮしㅣヲフㄐヨヲヽㄐヲリ主ゆひ、ゆ誰為売ゆひㄡひゝ王そ解ゆㄅㆤゆ也結ㄅㆤお、彼解ㆤゆ每ㄅ佢罪おゝひ｡也拝ㆤㄮし每ㄅㅣヲフㄐおㄈおひ、彼成もおㄅおㄈ佢為助めそおゝㄦお主ㄮㄅし顔ㄅお前ひゝ、彼主天佢拝ㅅゆゝのㄮし何ゆゝ恕ㅅゝゆ佢罪おゝひ！也ㅣㄔメㄔㄒㆤゝひㅅゆ佢ひ鬼逐おゝㅅおゝひよゝめ也ヨクレクㆬ拷ㅅゆゝひㄡゝめ、也將ㅅお佢ひヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣ稳そゆゝㄨゆ、也売ㆤㄡㄅ佢為天上ㄨお道ゆひ、也每ㄅ良ㄨゆㄅ部ひ！也喚ㅅおゝひㄡし主ㄮㄅしㄘㄡ𛂯三回：КИРИЄ ЄЛЄЈСОН！&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, modern RW orthography====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradiszoszt házzá. És minden paradiszoszban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez kuncakkos világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ingin sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály archangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradiszosz nyugalmába, és adjon neki tencsöngbe utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern RW Hungarian====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És minden paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Differences in vocabulary===&lt;br /&gt;
* &amp;quot;парадꙇсос&amp;quot; from Greek instead of &amp;quot;paradiſum&amp;quot; from Latin&lt;br /&gt;
* &amp;quot;ингꙇн&amp;quot; from SM &amp;quot;inkin&amp;quot; (人間) instead of &amp;quot;ember&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot;свєт&amp;quot; from Slavic instead of &amp;quot;ſzen&amp;quot; from Latin; by the 16th century this had been replaced by &amp;quot;сєнт&amp;quot; in SM&lt;br /&gt;
* &amp;quot;тєнчѫнг&amp;quot; from SM &amp;quot;tencsöng&amp;quot; (天上) instead of &amp;quot;mennyország&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot;кꙋнцакош&amp;quot; from SM &amp;quot;kuncakk&amp;quot; (工作, labour) instead of &amp;quot;munkás&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]] [[Category:Sino-Magyar texts]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121858</id>
		<title>Literature:Halotti beszéd</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121858"/>
		<updated>2018-07-29T08:01:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039;For information on the Real-World (RW) &#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;, see [https://en.wikipedia.org/wiki/Funeral_Sermon_and_Prayer Funeral Sermon and Prayer (Wikipedia)].&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The &#039;&#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;&#039; (English: &amp;quot;Funeral sermon&amp;quot; or, literally, &amp;quot;Speech of the dead&amp;quot;) is the oldest-known [[Sino-Magyar]] text written in the Cyrillic alphabet, and simultaneously the oldest-known Christian text in Sino-Magyar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Original text===&lt;br /&gt;
====Sino-Magyar Cyrillic====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Латꙇатꙋк фєлєим зѵмтѵкхєл мꙇк воꙉмꙋк. иша пꙋр єш хомꙋв воꙉмꙋк. Мєнꙇи мꙇлостбєн тєрѵмтєвє єлєвє мꙇв ꙇшємѵкѵт адамꙋт. єш одꙋтта вола нєкꙇ парадꙇсосꙋт хазоа. Єш мєнд парадꙇсосбєн ꙋолов ꙉꙇмꙇлчꙇктѵл мꙋнда нєкꙇ єлниє. Хєон  тꙇлꙋтоа ѫт ꙇꙉ фа ꙉꙇмꙇлчє тѵл. Ꙉє мꙋндоа нєкꙇ мєрєт нѵм єнєик. иша ки нопꙋн ємдѫл оз ꙉꙇмꙇлш тѫл. халалнєк халалаал холз. Хадлава холтат тєрѵмтєвє ꙇштєн тѫл. ꙉє фєлєдєвє. Єнгєдє ѵрдѵнг ꙇнтєтѵꙇнєк. єш євєк оз тꙇлвꙋт ꙉꙇмꙇлштѫл. єш оз ꙉꙇмꙇлшбєн халалꙋт євєк. Єш оз ꙉꙇмꙇлшнєк ꙋл кєшєрѵв вола вꙇзє. хꙋꙉ тꙋрхꙋкат мꙇгє зокозтꙗ вола. Нѵм хєон мꙋга нєк. ꙉє мєнд ѫ фаꙗнєк халалꙋт євєк. Хорогꙋ вєк ꙇштєн. єш вєтєвє ѫт єз кꙋнцакош вꙇлаг бєлє. єш лєѵн халалнєк єш покꙋлнєк фєсє. єш мєнд ѫ нємєнєк. Кꙇк озꙋк. мꙇѵ воꙉмꙋк. Хоꙉ єш тꙇѵ латꙗтꙋк зѵмтѵкхєл. ꙇша єш нѵм иꙉꙉ ингꙇн мꙋлхотꙗ єз вєрмѫт. иша мєнд озхꙋз ꙗроꙋ воꙉмꙋк. Вꙇмаꙉꙉꙋк ꙋромк ꙇштєн кєꙉꙇлмєт єз лєлꙇк єрт. хꙋꙉ юргошшꙋꙉн ѫ нєкꙇ. єш кєꙉꙇꙉꙉєн. єш бꙋлшашша мєнд ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт ахсꙇн Марꙗт. єш боꙋдог Мꙇхаꙇл арханꙉєлт єш мєнд анꙉєлкот. хꙋꙉ вꙇмаꙉꙉонок єрєттє. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт Пєтєр ꙋрот. кꙇнєк одꙋт хотꙋлм оꙋданꙇа. єш кєтнꙇє. хꙋꙉ оꙋꙉа мєнд ѫ бѵнєт. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк мєнд свєтѫкѫт. хꙋꙉ лєꙉєнєк нєкꙇ шєгєд ꙋромк сꙇнє єлєѵт. хꙋꙉ ꙇштєн ꙇѵ вꙇмадшагꙋк мꙇа бꙋлшашша ѫ бѵнєт. Єш сободꙋха ѫт ѵрдѵнг ꙇлдєтѵꙇтѵл єш пꙋкꙋл кꙇнзотꙋꙗтꙋл. єш вєзєшшє ѫт парадꙇсос нꙇꙋгꙋлма бєлꙇ. єш оꙉꙉꙋн нєкꙇ тєнчѫнг бєлє ꙋтꙋт. єш мєнд юꙋбєн рєсєт. Єш кꙇашшатꙋк ꙋромкхꙋз хармꙋл. Кир[ѥ] [є]л[єꙇсон]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Real-World Latin====&lt;br /&gt;
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Gemundoa neki meret nu[m] eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſ twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſten tul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvt gimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv ui-madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu[m] nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kir[ie e]l[eison].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Pronunciation (SM) (in modern RW orthography)====&lt;br /&gt;
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdiszoszben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez kuncakkos világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ës vimádjok szvet ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szvet Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szvetököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdiszosz nyugalmȧ belí, ës adjon neki tencsöng belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interpretations===&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, pre-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латꙗток, фєлєим, сємєтєккєл, мик ваꙉꙋнк: имє, пор єш хамꙋ ваꙉꙋнк. Мєннї маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ꙋр ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ꙉѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чꙋпан тилта ѫт єꙉ фа ꙉѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизонь, ки напон єєндєл азон ꙉѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ꙉѵмѫлчтѫл, єш азон ꙉѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ꙉѵмѫлчнєк оль кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастꙗ вала. Нєм чꙋпан маганак, дє миндєн ѫ фаꙗнак халалт євєк. Харагꙋвєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кꙋнцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми ваꙉꙋнк. Ахоꙉ иш ти латꙗток сємєтєккєл: бизонь, єꙉ ингꙇн шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизонь, минд аххоз ꙗро ваꙉꙋнк. Имадꙇꙋк Ꙋрꙋнк Иштєн кєꙉєлмєт є лєлєкєрт, хоꙉ иргалмаззон ѫнєки, єш кєꙉєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадꙇꙋк Сєнт Ассонь Мариат єш Болдог Михаль арханꙉалт єш миндєн анꙉалокат, хоꙉ имадꙗнак єртє! Єш имадꙇꙋк Сєнт Пєтєр ꙋрат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хоꙉ олдꙗ миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадꙇꙋк миндєн сєнтєкєт, хоꙉ лєꙉєнєк нєки шєгєдєлмєрє Ꙋрꙋнк синє єлѫтт, хоꙉ Иштєн ѫ имадшагꙋк миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос нꙇꙋгалмаба, єш адюн нєки тєнчѫнгбє ꙋтат, єш миндєн юбан рєст! Єш киалтшаток Ꙋрꙋнкхоз харомсор: кирѥ єлєꙇсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латјаток, фєлєим, сємєтєккєл, мик вађунк: имє, пор єш хаму вађунк. Мєњњи маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ур ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ђѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чупан тилта ѫт єђ фа ђѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизоњ, ки напон єєндєл азон ђѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ђѵмѫлчтѫл, єш азон ђѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ђѵмѫлчнєк ољ кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастја вала. Нєм чупан маганак, дє миндєн ѫ фајанак халалт євєк. Харагувєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз кунцаккош вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми вађунк. Ахођ иш ти латјаток сємєтєккєл: бизоњ, єђ ингин шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизоњ, минд аххоз јаро вађунк. Имадјук Урунк Иштєн кєђєлмєт є лєлєкєрт, хођ иргалмаззон ѫнєки, єш кєђєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадјук Сєнт Ассоњ Мариат єш Болдог Михаљ арханђалт єш миндєн анђалокат, хођ имадјанак єртє! Єш имадјук Сєнт Пєтєр урат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хођ олдја миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадјук миндєн сєнтєкєт, хођ лєђєнєк нєки шєгєдєлмєрє Урунк синє єлѫтт, хођ Иштєн ѫ имадшагук миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос њугалмаба, єш адјон нєки тєнчѫнгбє утат, єш миндєн јобан рєст! Єш киалтшаток Урункхоз харомсор: кириє єлєјсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1949 Sinitic====&lt;br /&gt;
見ㆤゆゝひㄡし、半ㆤそ、目おひおㄈゝおめ何ㄈㄇゆもㄮㄅし：ㆤそお、埃おゝㅅ灰ㄇゆもㄮㄅし｡天ㆤㄠㄔㆬㄔㅣㄐㄨゆㄅ造おゝゆ始おひㄨおㄅゆ𛂯主そㆤ祖んㄅㄈおひ、ㄔヽㄒㄔヽㄠㄡひ、おゝㅅ売ひゆㄇゆめゆㄅおㄈㆤヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣひ家𛂯ゆゝ｡おゝㅅ每ㄅヨㄔリㄔㄒイㅣクㅣㄨゆㄅㄇゆめㄡゝ実よㄈひよゝめ言ゆㄅおㄈㆤ活ㄅㆤお｡ヰヱヨㄔゝㄅ拒ゆゝよゝひ一木実おゝひよゝめ｡てお言ゆゝㄅおㄈㆤ、そおゝㄦひㄅお食ㄅゝおゝし：»ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、ㄈㆤ日ㄡㄅ食おㄅておめゆ𛂯ㄡㄅ実ひよゝめ、死めㄅゆし死めゆゝㄇゆめ死ㆳ«｡聞ゆゝ死ひゆゝひ造よゝ主天ひよゝめ、てお忘ておゝ｡許お鬼招おておゝㄅおㄈ、おゝㅅ食ㄇおゝㄈゆ𛂯ㄡㄅ拒ㄡひゝ実ひよゝめ、おゝㅅゆ𛂯ㄡㄅ実ㄨおㄅ死めひ食ㄇおゝㄈ｡おゝㅅゆ𛂯ㄡㄅ実ㄅおㄈㄡ𛄞辣ㄇゆめゆ汁お、ㄘㄡも咽ゝひ止綻ㆤゆㄇゆめゆ｡不ヰヱヨㄔゝㄅ自ゝㄅゆし、てお每ㄅよゝ種ゆゝㄅゆし死めひ食ㄇおゝㄈ｡怒ㄮㄇおゝㄈ主天、おゝㅅ捨おゝよゝひお𛂯工作ㄡㅅ世ㄨゆ：おゝㅅめよゝㄅ死めㄅゆしおゝㅅヨクレクㆬㄅゆし犠めおゝㄈゆ、おゝㅅ每ㄅよゝ性おゝㄅおㄈ｡ㄈㆤㄈゆ𛂯ㄡし？そㆤㄇゆもㄮㄅし｡ゆㄘㄡもㆤㅅひㆤ見ㆤゆゝひㄡし目おひおㄈゝおめ：ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、一人間ㅅおそ避ㄘおひㆤ遠お𛂯坑ひ、ㄨㆤ𛂯ㄡㄗ、每ゆㄘㄘㄡ𛂯通ㄡゝㄇゆもㄮㄅし｡拝ㆤㄮし主ㄮㄅし主天慈ゝひお気ㄈおゝㄦひ、ㄘㄡも憐ゆ𛂯ゝㄡㄅよゝㄅおㄈㆤ、おゝㅅ慈𛂯ゝおㄅ、おゝㅅ恕ㅅゝゆ每ㄅよゝ罪おゝひ！&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
tbf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, modern RW orthography====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradiszoszt házzá. És minden paradiszoszban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez kuncakkos világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ingin sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály archangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradiszosz nyugalmába, és adjon neki tencsöngbe utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern RW Hungarian====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És minden paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Differences in vocabulary===&lt;br /&gt;
* &amp;quot;парадꙇсос&amp;quot; from Greek instead of &amp;quot;paradiſum&amp;quot; from Latin&lt;br /&gt;
* &amp;quot;ингꙇн&amp;quot; from SM &amp;quot;inkin&amp;quot; (人間) instead of &amp;quot;ember&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot;свєт&amp;quot; from Slavic instead of &amp;quot;ſzen&amp;quot; from Latin; by the 16th century this had been replaced by &amp;quot;сєнт&amp;quot; in SM&lt;br /&gt;
* &amp;quot;тєнчѫнг&amp;quot; from SM &amp;quot;tencsöng&amp;quot; (天上) instead of &amp;quot;mennyország&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot;кꙋнцакош&amp;quot; from SM &amp;quot;kuncakk&amp;quot; (工作, labour) instead of &amp;quot;munkás&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]] [[Category:Sino-Magyar texts]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121849</id>
		<title>Literature:Halotti beszéd</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Halotti_besz%C3%A9d&amp;diff=121849"/>
		<updated>2018-07-29T03:57:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;For information on the Real-World (RW) &amp;#039;&amp;#039;Halotti beszéd&amp;#039;&amp;#039;, see [https://en.wikipedia.org/wiki/Funeral_Sermon_and_Prayer Funeral Sermon and Prayer (Wikipedia)].&amp;#039;&amp;#039;  The &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Ha...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039;For information on the Real-World (RW) &#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;, see [https://en.wikipedia.org/wiki/Funeral_Sermon_and_Prayer Funeral Sermon and Prayer (Wikipedia)].&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The &#039;&#039;&#039;Halotti beszéd&#039;&#039;&#039; (English: &amp;quot;Funeral sermon&amp;quot; or, literally, &amp;quot;Speech of the dead&amp;quot;) is the oldest-known [[Sino-Magyar]] text written in the Cyrillic alphabet, and simultaneously the oldest-known Christian text in Sino-Magyar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Original text===&lt;br /&gt;
====Sino-Magyar Cyrillic====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Латꙇатꙋк фєлєим зѵмтѵкхєл мꙇк воꙉмꙋк. иша пꙋр єш хомꙋв воꙉмꙋк. Мєнꙇи мꙇлостбєн тєрѵмтєвє єлєвє мꙇв ꙇшємѵкѵт адамꙋт. єш одꙋтта вола нєкꙇ парадꙇсосꙋт хазоа. Єш мєнд парадꙇсосбєн ꙋолов ꙉꙇмꙇлчꙇктѵл мꙋнда нєкꙇ єлниє. Хєон  тꙇлꙋтоа ѫт ꙇꙉ фа ꙉꙇмꙇлчє тѵл. Ꙉє мꙋндоа нєкꙇ мєрєт нѵм єнєик. иша ки нопꙋн ємдѫл оз ꙉꙇмꙇлш тѫл. халалнєк халалаал холз. Хадлава холтат тєрѵмтєвє ꙇштєн тѫл. ꙉє фєлєдєвє. Єнгєдє ѵрдѵнг ꙇнтєтѵꙇнєк. єш євєк оз тꙇлвꙋт ꙉꙇмꙇлштѫл. єш оз ꙉꙇмꙇлшбєн халалꙋт євєк. Єш оз ꙉꙇмꙇлшнєк ꙋл кєшєрѵв вола вꙇзє. хꙋꙉ тꙋрхꙋкат мꙇгє зокозтꙗ вола. Нѵм хєон мꙋга нєк. ꙉє мєнд ѫ фаꙗнєк халалꙋт євєк. Хорогꙋ вєк ꙇштєн. єш вєтєвє ѫт єз мꙋнкаш вꙇлаг бєлє. єш лєѵн халалнєк єш покꙋлнєк фєсє. єш мєнд ѫ нємєнєк. Кꙇк озꙋк. мꙇѵ воꙉмꙋк. Хоꙉ єш тꙇѵ латꙗтꙋк зѵмтѵкхєл. ꙇша єш нѵм иꙉꙉ ингꙇн мꙋлхотꙗ єз вєрмѫт. иша мєнд озхꙋз ꙗроꙋ воꙉмꙋк. Вꙇмаꙉꙉꙋк ꙋромк ꙇштєн кєꙉꙇлмєт єз лєлꙇк єрт. хꙋꙉ юргошшꙋꙉн ѫ нєкꙇ. єш кєꙉꙇꙉꙉєн. єш бꙋлшашша мєнд ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт ахсꙇн Марꙗт. єш боꙋдог Мꙇхаꙇл арханꙉєлт єш мєнд анꙉєлкот. хꙋꙉ вꙇмаꙉꙉонок єрєттє. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк свєт Пєтєр ꙋрот. кꙇнєк одꙋт хотꙋлм оꙋданꙇа. єш кєтнꙇє. хꙋꙉ оꙋꙉа мєнд ѫ бѵнєт. Єш вꙇмаꙉꙉꙋк мєнд свєтѫкѫт. хꙋꙉ лєꙉєнєк нєкꙇ шєгєд ꙋромк сꙇнє єлєѵт. хꙋꙉ ꙇштєн ꙇѵ вꙇмадшагꙋк мꙇа бꙋлшашша ѫ бѵнєт. Єш сободꙋха ѫт ѵрдѵнг ꙇлдєтѵꙇтѵл єш пꙋкꙋл кꙇнзотꙋꙗтꙋл. єш вєзєшшє ѫт парадꙇсос нꙇꙋгꙋлма бєлꙇ. єш оꙉꙉꙋн нєкꙇ тєнчѫнг бєлє ꙋтꙋт. єш мєнд юꙋбєн рєсєт. Єш кꙇашшатꙋк ꙋромкхꙋз хармꙋл. Кир[ѥ] [є]л[єꙇсон]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Real-World Latin====&lt;br /&gt;
Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Gemundoa neki meret nu[m] eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſ twl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſten tul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvt gimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie. hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv ui-madſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu[m] nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kir[ie e]l[eison].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Pronunciation (in modern RW orthography)====&lt;br /&gt;
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isȧ, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terömtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës aduttȧ valá neki pȧrȧdicsumot hȧzoá. Ës mënd pȧrȧdicsumben valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië. Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, mérët nüm ënëik : isȧ, ki napon ëmdöl az gyimilcstűl, hȧlálnek hȧláláȧl holsz. Hȧdlȧvá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, ës ëvék az tilvot gyimilcstűl. Ës az gyimilcsben hȧlálut evék. Ës az gyimilcsnek úl keseröü valá vizë, hugy turkokȧt migé szakasztja valá. Nüm hëon mogánek, gye mënd ű fajánek hȧlálut ëvék. Haraguvék Isten, ës vetevé űt ez munkás világ belé: és lëün hȧlálnek ës pukulnek fëszë, ës mënd ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy ës tiü látjátuk szümtükhel: isȧ, ës nüm igy embër múlhatjȧ ez vermöt, isȧ mënd azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten këgyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, ës kegyigy-gyën, ës bulcsássȧ mënd ű bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ës vimádjok szen[t] ȧhszin Máriát és boudog Miháël ȧrhȧngyëlt ës mënd ȧngyëlkot, hugy vimádjanak érëttë! Ës vimádjok szent Pétër urat, kinek adot hatalm oudaniȧ ës këtnië, hugy oudjȧ mënd ű bűnét! Ës vimádjok mënd szentököt, hugy lëgyenek neki segéd Uromk színë eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássȧ ű bűnét! Ës szobadohhȧ űt ürdüng ildetüitűl ës pukul kínzatujátúl, ës vezessë űt pȧrȧdicsum nyugalmȧ belí, ës adjon neki münyi uruszág belé utat ës mënd jouben részët! Ës kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interpretations===&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, pre-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латꙗток, фєлєим, сємєтєккєл, мик ваꙉꙋнк: имє, пор єш хамꙋ ваꙉꙋнк. Мєннї маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ꙋр ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ꙉѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чꙋпан тилта ѫт єꙉ фа ꙉѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизонь, ки напон єєндєл азон ꙉѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ꙉѵмѫлчтѫл, єш азон ꙉѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ꙉѵмѫлчнєк оль кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастꙗ вала. Нєм чꙋпан маганак, дє миндєн ѫ фаꙗнак халалт євєк. Харагꙋвєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз мꙋнкаш вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми ваꙉꙋнк. Ахоꙉ иш ти латꙗток сємєтєккєл: бизонь, єꙉ ингꙇн шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизонь, минд аххоз ꙗро ваꙉꙋнк. Имадꙇꙋк Ꙋрꙋнк Иштєн кєꙉєлмєт є лєлєкєрт, хоꙉ иргалмаззон ѫнєки, єш кєꙉєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадꙇꙋк Сєнт Ассонь Мариат єш Болдог Михаль арханꙉалт єш миндєн анꙉалокат, хоꙉ имадꙗнак єртє! Єш имадꙇꙋк Сєнт Пєтєр ꙋрат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хоꙉ олдꙗ миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадꙇꙋк миндєн сєнтєкєт, хоꙉ лєꙉєнєк нєки шєгєдєлмєрє Ꙋрꙋнк синє єлѫтт, хоꙉ Иштєн ѫ имадшагꙋк миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос нꙇꙋгалмаба, єш адюн нєки тєнчѫнгбє ꙋтат, єш миндєн юбан рєст! Єш киалтшаток Ꙋрꙋнкхоз харомсор: кирѥ єлєꙇсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1957 Cyrillic====&lt;br /&gt;
Латјаток, фєлєим, сємєтєккєл, мик вађунк: имє, пор єш хаму вађунк. Мєњњи маластбан тєрємтє а кєздєтбєн аз Ур ми ѫшѵнкєт, Адамот, єш адта вала нєки парадисост хазза. Єш миндєн парадисосбан вало ђѵмѫлчѫктѫл монда нєки єлниє. Чупан тилта ѫт єђ фа ђѵмѫлчєтѫл. Дє монда нєки, мєрт нє єннєк: „бизоњ, ки напон єєндєл азон ђѵмѫлчтѫл, халалнак халалавал халс”. Халла холтат тєрємтѫ Иштєнтѫл, дє фєлєдє. Єнгєдє ѫрдѫг интєтєнєк, єш євєк азон тилтотт ђѵмѫлчтѫл, єш азон ђѵмѫлчбєн халалт євєк. Єш азон ђѵмѫлчнєк ољ кєшєрѵ вала лєвє, хоꙉ торкат мєгсакастја вала. Нєм чупан маганак, дє миндєн ѫ фајанак халалт євєк. Харагувєк Иштєн, єш вєтє ѫт єз мункаш вилагба: єш лѫн халалнак єш поколнак марталєка, єш миндєн ѫ нємєнєк. Кик азок? ми вађунк. Ахођ иш ти латјаток сємєтєккєл: бизоњ, єђ ингин шєм кєрѵлхєти єл єз вєрмєт, бизоњ, минд аххоз јаро вађунк. Имадјук Урунк Иштєн кєђєлмєт є лєлєкєрт, хођ иргалмаззон ѫнєки, єш кєђєлмєззєн, єш бочашша миндєн ѫ бѵнєт. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Єш имадјук Сєнт Ассоњ Мариат єш Болдог Михаљ арханђалт єш миндєн анђалокат, хођ имадјанак єртє! Єш имадјук Сєнт Пєтєр урат, акинєк адатотт хаталом олданиа єш кѫтниє, хођ олдја миндєн ѫ бѵнєт. Єш имадјук миндєн сєнтєкєт, хођ лєђєнєк нєки шєгєдєлмєрє Урунк синє єлѫтт, хођ Иштєн ѫ имадшагук миа бочашша ѫ бѵнєт! Єш сабадитша ѫт ѫрдѫг ѵлдѫзєшєтѫл єш покол кинзаташатол, єш вєзєшшє ѫт парадисос њугалмаба, єш адјон нєки тєнчѫнгбє утат, єш миндєн јобан рєст! Єш киалтшаток Урункхоз харомсор: кириє єлєјсон!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, post-1949 Sinitic====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern Sino-Magyar, modern RW orthography====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradiszoszt házzá. És minden paradiszoszban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ingin sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály archangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradiszosz nyugalmába, és adjon neki tencsöngbe utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Middle Modern RW Hungarian====&lt;br /&gt;
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: íme, por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban teremté a kezdetben az Úr mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki paradicsomot házzá. És minden paradicsomban való gyümölcsöktől monda neki élnie. Csupán tiltá őt egy fa gyümölcsétől. De mondá neki, mért ne ennék: „Bizony, ki napon eendel azon gyümölcstől, halálnak halálával halsz”. Hallá holtát teremtő Istentől, de feledé. Engede ördög intetének, és evék azon tiltott gyümölcstől, és azon gyümölcsben halált evék. És azon gyümölcsnek oly keserű vala leve, hogy torkát megszakasztja vala. Nem csupán magának, de minden ő fajának halált evék. Haraguvék Isten, és veté őt ez munkás világba: és lőn halálnak és pokolnak martaléka, és minden ő nemének. Kik azok? mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: Bizony, egy ember sem kerülheti el ez vermet, bizony, mind ahhoz járó vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét e lélekért, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És imádjuk Szent Asszony Máriát és Boldog Mihály arkangyalt és minden angyalokat, hogy imádjanak érte! És imádjuk Szent Péter urat, akinek adatott hatalom oldania és kötnie, hogy oldja minden ő bűnét. És imádjuk minden szenteket, hogy legyenek neki segedelmére Urunk színe előtt, hogy Isten ő imádságuk miá bocsássa ő bűnét! És szabadítsa őt ördög üldözésétől és pokol kínzásától, és vezesse őt paradicsom nyugalmába, és adjon neki mennyországba utat, és minden jóban részt! És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: kyrie eleison!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Differences in vocabulary===&lt;br /&gt;
* &amp;quot;парадꙇсос&amp;quot; from Greek instead of &amp;quot;paradiſum&amp;quot; from Latin&lt;br /&gt;
* &amp;quot;ингꙇн&amp;quot; from SM &amp;quot;inkin&amp;quot; (人間) instead of &amp;quot;ember&amp;quot;&lt;br /&gt;
* &amp;quot;свєт&amp;quot; from Slavic instead of &amp;quot;ſzen&amp;quot; from Latin; by the 16th century this had been replaced by &amp;quot;сєнт&amp;quot; in SM&lt;br /&gt;
* &amp;quot;тєнчѫнг&amp;quot; from SM &amp;quot;tencsöng&amp;quot; (天上) instead of &amp;quot;mennyország&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]] [[Category:Sino-Magyar texts]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Sino-Magyar&amp;diff=121847</id>
		<title>Sino-Magyar</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Sino-Magyar&amp;diff=121847"/>
		<updated>2018-07-29T03:36:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Example texts */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Infobox language&lt;br /&gt;
|name=Sino-Magyar language&lt;br /&gt;
|nativename=傌鄉語文 - Мађар ђѵммѵн&amp;lt;br/&amp;gt;Magyar gyümmün&lt;br /&gt;
|pronunciation=/ˈmɒ.ɟɒr/&lt;br /&gt;
|setting=parallel Earth&lt;br /&gt;
|states=Hungary&lt;br /&gt;
|region=central Europe&lt;br /&gt;
|speakers=&lt;br /&gt;
|date=&lt;br /&gt;
|familycolor=Uralic&lt;br /&gt;
|fam1=[[Uralic languages|Uralic]]&lt;br /&gt;
|fam2=[[Finno-Ugric languages|Finno-Ugric]]&lt;br /&gt;
|fam3=[[Ugric languages|Ugric]]&lt;br /&gt;
|ancestor = [[Old Hungarian]]&lt;br /&gt;
|script=Han characters&amp;lt;br/&amp;gt;Roundscript, Squarescript&amp;lt;br/&amp;gt;Cyrillic alphabet&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;&#039; is an alt-universe version of the Hungarian language, based on the question, what if the ancient Magyars had, after leaving their original homeland, first travelled east and spent around a hundred years in the 7th/8th centuries in close contact with Tang China, before deciding to head west to settle in the Carpathian Basin in 896 AD. On this page, &amp;quot;Magyar&amp;quot; or &amp;quot;Hungarian&amp;quot; on its own will refer to Sino-Magyar; real-world Hungarian will be referred to simply as &amp;quot;RW&amp;quot; or &amp;quot;RWH&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Introduction==&lt;br /&gt;
Without delving too deeply into non-relevant or marginally relevant history, the close contact with China and the Chinese influenced Magyar culture, society and language deeply; amongst many other things, they adapted Chinese writing to write Magyar, eventually adding the use of a brush-written derivative of rovásirás (Old Hungarian runes) to serve the same functions as kana do in Japanese. After the arrival in Europe, with the (slower-than-real-world) expansion of (Orthodox) Christianity through Hungary, the Cyrillic script was introduced (Hungary ended up in the Orthodox world as a result of Koppány&#039;s victory over Vajk - Koppány had accepted Byzantine support; no St Stephen means no Catholic Hungary). Initially, it was used only by Christians, whilst adherents of the native Hungarian religion (a fusion of RW Hungarian paganism, Buddhism, Taoism, Confucianism) continued to use the Sino-Magyar writing system(s). After Koppány&#039;s victory, Hungary was slowly transformed into a settled country, allied with the Byzantines for some time whilst building itself up into a regional power in its own right. Nomadic peoples like the Pechenegs and Cumans were welcomed into Hungary. Although Christianity was tolerated (there was no official state religion, but there was a requirement - later codified - that the ruler must be of the &amp;quot;ancient faith&amp;quot;) it wasn&#039;t encouraged, but with time the Cyrillic script became more widespread amongst the commoners, whether they converted to Christianity or not. With time there grew a view that Cyrillic was the script of the commonfolk, Sinitic that of the nobility and the ruling classes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The letter that Batu Khan gave King Béla&#039;s envoy (RW, this was Friar Julianus) was *not* a call for unconditional surrender. Instead, having learned well in advance that the Magyars are still basically an Asian people, the Mongols instead proposed an alliance with the Magyars. King Béla secretly accepted this proposal, and whilst the Mongols made their way west, the Magyars did accept refugees from the Kievan Rus etc, but when the Mongols finally reached Hungary, they were welcomed as friends. As relates to language, the result of this was that during this period was the first time that one script was actively encouraged at the expense of another: the use of Cyrillic was restricted to church contexts; all public documents had to be written in Sinitic. In practice this wasn&#039;t overly relevant, since only nobles and freemen had reason to write or read anything outside of a church context. This law on writing continued during the Turkish occupation of much of Hungary. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Under Hapsburg rule, it was reversed, and the Cyrillic script became the official orthography for Hungarian. Despite that, many of the compound words that had been formed using the Chinese-derived readings of Han characters remained in use, though written in Cyrillic, and although to a much-reduced degree, knowledge of the Sinitic script wasn&#039;t completely lost - monks of the &amp;quot;ancient faith&amp;quot; and Confucian scholars retained the knowledge (though both of these groups were suppressed to varying degrees throughout Hapsburg rule)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
With the birth of the concept of nationalism and the growth of the independence movement at the end the 18th century, the &amp;quot;Language Renewal&amp;quot; (語文新ㆤゝひゆゝㅅ,  Gyümmünújítás) began around 1790, in which the Sinitic-derived orthography was revived and codified, transforming the language into what it is today. Further codification happened in 1949, when, based on the Japanese Toyo kanji introduced in 1946, the first 當用漢字表 (Tagjony Hondzúfá, &amp;quot;List of General Use Han Letters&amp;quot;) was published by the government, and, like the Japanese system, included a list of 教育漢字 (Gavgyukk Hondzú, &amp;quot;Education Han Letters&amp;quot;; formally 教年當配漢字表 (Gavnen-tagfaj Hondzúfá, &amp;quot;List of Han Letters by School Year) - equivalent to the Japanese Kyoiku kanji. The lists are not identical. This codification, since then modified several times, lists all of the Han characters recognised officially for use in writing Hungarian.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
This article describes only modern Sino-Magyar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Phonology==&lt;br /&gt;
The phonology of modern Sino-Magyar is essentially identical to that of modern RWH, with the exception that /v/ is pronounced [w] after stops, and - in casual and semi-formal speech - syllable-finally.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Orthography===&lt;br /&gt;
Modern Sino-Magyar officially makes use of four scripts: hondzú (漢字 = hon+dzu&#039;; Han+betű): Han characters; kenygyű (輕字 = keny+dzü&#039;; könnyű+betű, literally, &amp;quot;easy letter&amp;quot;): called &amp;quot;Roundscript&amp;quot; in English; káddzú (縞字, ká&#039;+dzu&#039;; csík+betű, literally &amp;quot;stripe letter&amp;quot;): called &amp;quot;Squarescript&amp;quot; in English; and Cyrillic, officially called ráddzú in Hungarian (蠃字 = Rác+dzu, Rác+betű; 蠃 is used to refer to Serbia (Rác), thus Cyrillic is literally called &amp;quot;Serb letter&amp;quot;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Image:Scripts.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
In the above image, the rows are as follows:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Row 1: rovásírás&lt;br /&gt;
* Row 2: Roundscript&lt;br /&gt;
* Row 3: Squarescript&lt;br /&gt;
* Row 4: Pre-1957 Cyrillic&lt;br /&gt;
* Row 5: Post-1957 Cyrillic&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|+ Unicode variants of Roundscript and Squarescript for web use&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &lt;br /&gt;
! a !! b !! c !! cs !! d !! e !! f !! g !! gy !! h !! i/j !! eK !! aK !! l !! ly !! m !! n !! ny !! o !! ö !! p !! r !! s !! sz !! t !! ty !! u !! ü !! v !! z !! zs !! length marker&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Roundscript &lt;br /&gt;
| ゆ || ㄨ || う || ㄢ || て || お || ゐ || の || も || ㄘ || ㆤ || ㄈ || し || め || 𛄞 || そ || ㄅ || ㄗ || ㄡ || よ || ま || ㄦ || ㅅ || ㆳ || ひ || ㄌ || ㄮ || ん || ㄇ || 𛂯 || や || ゝ&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Squarescript &lt;br /&gt;
| ㄔ || メ || 个 || ヰ || ㄒ || ヲ || ㄞ || ㅋ || キ || ㄋ || イ || ケ || レ || ㆬ || 𛂫 || ㄠ || フ || ワ || ク || タ || ヨ || リ || ㄥ || ㅣ || ㄐ || オ || ヱ || ㄣ || カ || ミ || ㄚ || ヽ&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The &amp;quot;length marker&amp;quot; is used to mark both long vowels and geminate consonants.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Kenygyű (Roundscript)====&lt;br /&gt;
Roundscript was derived from rovásírás, which in turn was derived from the Old Turkic script (&amp;quot;runes&amp;quot;), which the Magyars adapted during their journey west in the early 9th century; it became a convenient method of recording things that anyone could learn far more quickly than could the Han characters. This &amp;quot;runic&amp;quot; script eventually led to the development of a brush-written derivative, which eventually became what is called Roundscript today, and by the 10th century it was being used together with Han characters to more accurately write the spoken language.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Káddzú (Squarescript)====&lt;br /&gt;
Surprisingly enough, given their closer resemblance to the original rovásírás, Squarescript originated later than Roundscript, and not the other way around. Until the 18th century, foreign words were written using Cyrillic script in texts otherwise using Han characters and Roundscript - though a semi-cursive form of Cyrillic easily written by brush was used in these mixed texts. During the Language Renewal period, this was discontinued in favour of using Roundscript for writing foreign words. After close contact with Japan began after independence, the Japanese codification of hiragana and katakana inspired a similar development in Hungary, and Squarescript was devised in 1917; schools began teaching it alongside Roundscript and Han characters in 1919. The present rules on the usage of Roundscript and Squarescript were introduced in 1949, at the same time as the first list of Tagjony hondzú was introduced.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hondzú====&lt;br /&gt;
As mentioned previously, the first list of Tagjony Hondzú - Han Characters for General Use - was introduced in 1949, and has been modified several times since.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Each hondzú has readings in two &amp;quot;categories&amp;quot;, the &amp;quot;hon&amp;quot; reading, which is derived from the Middle Chinese pronunciation, and the &amp;quot;ma&amp;quot; reading, which is the native Magyar form of the given word. In 1949, based on the Japanese Tōyō kanji introduced in 1946, the first 當用漢字表 ([[Tagjony hondzúfá]], &amp;quot;List of General Use Han Letters&amp;quot;) was published by the government, and, like the Japanese system, included a list of 教育漢字 (Gavgyukk hondzú, &amp;quot;Education Han Letters&amp;quot;; formally 教年當配漢字表 ([[Gavnentagfaj hondzúfá]], &amp;quot;List of Han Letters by School Year) - equivalent to the Japanese Kyōiku kanji. The lists are not identical.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The &amp;quot;short form&amp;quot; hondzú-only names can also be written out in &amp;quot;long form&amp;quot;, which includes &#039;proper&#039; grammar. For example, the short form&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 當用漢字表 = tag-jony-hon-dzú-fá = List of General-Use Han Characters&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
can be expanded to a long form&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 當ゆゝㄅㄡㅅ用ㄮゝ漢字し表ㆤゆ = által{ános} haszn{ú} hondzú{k} lap{ja}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Note that the RWH word &amp;quot;lista&amp;quot; exists, but as a loanword is always written in Squarescript (as ㆬイㄥㄐㄔ); most often it is used when speaking of lists in general, or a single &#039;unnamed&#039; list, but where the list has a specific name, like here, 表, Ma reading &amp;quot;lap&amp;quot;, is used.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
For another example, the short form&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 教年當配漢字表 = gav-nen-tag-faj-hon-dzú-fá = List of Han Letters by School Year&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
can be expanded to the long form&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 教年ゆゝめひゆめ上配ㄡひゝ漢字し表ㆤゆ = gav-nen/tan-év által fel-oszt{ott} hondzú{k} lap{ja}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
In the 1949 standardisation of hondzú usage, it was specified that postpositions are to be spelt out in Roundscript, instead of using the hondzú that had previously been used. Prior to 1949, the above long form may have been seen written as 教年當上配ㄡひゝ漢字し表ㆤゆ - as a postposition, 當 was read as &amp;quot;által&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first major overhaul of the standard lists of hondzú came in 1970, when a number of characters had new, &amp;quot;simplified&amp;quot; forms introduced. This was inspired both by the Japanese and PRC simplifications, but the Hungarian simplifications are not identical to either. Some simplified characters use the Japanese Shinjitai form; some others, use the PRC Simplified form; some characters which were simplified in Japanese and/or the PRC, were not simplified in Hungary. The names of the simplified and the &#039;traditional&#039; forms were borrowed from Japanese; the traditional forms are called 古字形 = gódzúhen = &amp;quot;old character form&amp;quot;, and the simplified forms are called 新字形 = síndzúhen = &amp;quot;new character form&amp;quot;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ráddzú (Cyrillic)====&lt;br /&gt;
The Cyrillic is used more or less the same way as romaji is used in Japanese, though perhaps a bit more frequently; in the past, entire works were written in Cyrillic, something that continues to this day&lt;br /&gt;
in (Christian) religious writings. The Hungarian Cyrillic script was first devised in the 11th century, but it wasn&#039;t standardised until the 16th century, in the portion of Hungary that came under Hapsburg rule during the period of division; however, this standardisation was not used in either the part of Hungary under Ottoman rule, nor in the Eastern Kingdom; it was reformed in the 17th century, and under Hapsburg rule after the Ottoman departure, including after the Compromise of 1867, this second standardisation was used throughout the territory of Hungary as the official orthography of the language. The second standardisation also remained in use after independence from Austria in 1915, until the present script was introduced in 1957; this was based on elements of the Serbian and Macedonian Cyrillic alphabets, whilst retaining Ѫ and Ѵ for Ö and Ü respectively. The Cyrillic orthography does not mark for vowel length (and has never done so).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Although officially called ráddzú, the term &amp;quot;个イリイㆬ字&amp;quot;, &amp;quot;цирил бєтѵк&amp;quot; (= &amp;quot;ciril betűk&amp;quot;) is known, but generally this refers to Cyrillic script in general, or as applied to languages other than Hungarian.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Morphology==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
As in Japanese, Sino-Magyar compounds can be rather complex. Some have only one correct reading, for example 教育, &amp;quot;education&amp;quot;, could be read with the Ma reading as &amp;quot;tan-ok&amp;quot;, but only the Hon reading, &amp;quot;gavgyukk&amp;quot;, is correct. Some others can be read with either hon or ma reading, with both correct, for example 鐵道 (new form: 鉄道), &amp;quot;railway&amp;quot;, for which both the Hon reading, &amp;quot;teddó&amp;quot;, and the ma reading, &amp;quot;vasút&amp;quot;, are both correct; in these cases, there exists a distinction between the two. Generally, the Hon reading is used in the general sense of the word, whilst the Ma reading is used in a specific sense. To elaborate, 傌鄉鉄道,&lt;br /&gt;
&amp;quot;Hungarian railway&amp;quot; if read using the Hon reading - &amp;quot;magyar teddó&amp;quot; - refers to the railways of Hungary in a general sense; read with the Ma reading - &amp;quot;magyar vasút&amp;quot; - it refers specifically to the national&lt;br /&gt;
railway company. Incidentally, the national railway company is formally called 傌鄉国有鉄道, &amp;quot;Magyar Gökjú Vasút&amp;quot; (official translated form: &amp;quot;Hungarian State Railway&amp;quot;). In common parlance it is written 國鐵 (new&lt;br /&gt;
form: 国鉄), which given the general rule on the use of Hon vs Ma readings, one would expect, referring as it does to a specific entity, would be read with the Ma reading as &amp;quot;orszvas&amp;quot;; however, in actuality,&lt;br /&gt;
it is the Hon reading that is correct: &amp;quot;göktett&amp;quot;. This word is one of a number of compounds which, purely on aesthetic grounds, are defined by the Academy of the Hungarian Language as using the Hon reading. These are all specified explicitly in the epicly large 大漢字字典 (&amp;quot;Nagy Hondzú Dzúten&amp;quot;, &amp;quot;Large Hondzú Dictionary&amp;quot;); the 小漢字字典 (&amp;quot;Kis Hondzú Dzúten&amp;quot;, &amp;quot;Small Hondzú Dictionary&amp;quot;) includes the most common ones.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Example texts==&lt;br /&gt;
* [[Halotti beszéd]] - oldest extant Sino-Magyar text written in Cyrillic, and oldest Sino-Magyar Christian text.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:{{PAGENAME}}]]&lt;br /&gt;
[[Category:Languages]]&lt;br /&gt;
[[Category:Uralic languages]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121803</id>
		<title>Literature:Gavnentagfaj hondzúfá</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121803"/>
		<updated>2018-07-28T03:01:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;The &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavnentagfaj hondzúfá&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教年當配漢字表, literally &amp;quot;List of Hondzú by School Year&amp;quot;), commonly called &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavgyukk hondzú&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教育漢字, literally &amp;quot;Education Hondzú&amp;quot;), is a list of hondzú and associated readings developed and maintained by the Hungarian Ministry of Education that prescribes which hondzú, and which readings of hondzú, Hungarian schoolchildren should learn for each year of primary school. Gavgyukk hondzú is a subset of [[Tagjony hondzúfá]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first version of the list was introduced in 1949, and has subsequently been modified a number of times.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 1 (78 hondzú)===&lt;br /&gt;
Where two hondzú are listed, separated by a stroke (/), the form to the left is the Old Form (古字形, &#039;&#039;gódzúhen&#039;&#039;), and the one to the right is the New Form (新字形, &#039;&#039;síndzúhen&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 1 || [[Contionary:一|一]] || 1 || /ʔiɪt̚/ || ít̚/et̚/ett || egy/egye- || one || In legal/financial applications, 壹/弌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || [[Contionary:二|二]] || 2 || /ȵiɪH/ || nyi&#039;, nyí || kette-/kettő/két || two || In legal/financial applications, 貳/弍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || [[Contionary:三|三]] || 3 || /sɑm/ || szam || {{nowrap|három/hárma-/harma-}} || three || In legal/financial applications, 弎 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || [[Contionary:四|四]] || 5 || /siɪH/ || si&#039;/sí || négy/negye- || four || In legal/financial applications, 肆 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || [[Contionary:五|五]] || 4 || /ŋuoX/ || gu&amp;quot;/gú || öt || five || In legal/financial applications, 伍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 || [[Contionary:六|六]] || 4 || /lɨuk̚/ || lyük̚/lyükk || hat || six  || In legal/financial applications, 陸 is used - see Kyoiku 631.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 || 𠀁/[[Contionary:七|七]] || 2 || /t͡sʰiɪt̚/ || szít̚/szet̚/szett || hét/hete- || seven || In legal/financial applications, 柒 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 8 || [[Contionary:八|八]] || 8 || /pˠɛt̚/ || pet̚/pett || nyolc || eight || In legal/financial applications, 捌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 9 || [[Contionary:九|九]] || 2 || /kɨuX/ || kü&amp;quot;/kű || kilenc || nine || In legal/financial applications, 玖 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10 || [[Contionary:十|十]] || 2 || /d͡ʑiɪp̚/ || dzsíp̚/dzsipp || tíz/tize- || ten || In legal/financial applications, 拾 is used - see Kyoiku 317.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11 || [[Contionary:百|百]] || 6 || /pˠæk̚/ || pek̚/pekk || száz || hundred || In legal/financial applications, 佰 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 || [[Contionary:千|千]] || 3 || /t͡sʰen/ || szin || ezer/ezre- || thousand || In legal/financial applications, 仟 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13 || [[Contionary:上|上]] || 3 || /d͡ʑɨɐŋH/ || csön(g), san || fel || up&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14 || [[Contionary:下|下]] || 3 || /ɦˠaH/ || ha&#039;/ha, ga&#039;/ga || le, le-; al- || down; lower-, under- (as prefix)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 15 || [[Contionary:左|左]] || 5 || /t͡sɑH/ || ca&#039;/ca || bal || left (side); mis-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 16 || [[Contionary:右|右]] || 5 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || jobb || right (side)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 || [[Contionary:中|中]] || 4 || /ʈɨuŋ/ || csun(g) || köz/köze-/közé-/közö- || middle&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 18 || [[Contionary:大|大]] || 3 || /dɑiH/ || daj&#039;, dá&#039;, da&amp;quot; || nagy; fő || big; main, major (uncommon)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 19 || [[Contionary:小|小]] || 3 || /siᴇuX/ || söv, su&amp;quot; || kis, kics- || small, little&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 20 || [[Contionary:月|月]] || 4 || /ŋʉɐt̚/ || gvöt̚/gvött || hold; hó || moon; month&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 || 𡆠/[[Contionary:日|日]] || 4 || /ȵiɪt̚/ || jit̚/nyit̚/jitt/nyitt || nap || sun; day || 𡆠 used now only in [[Contionary:月日|月𡆠]], &amp;quot;hó-nap&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 22 || [[Contionary:年|年]] || 6 || /nen/ || nen || év || year&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 23 || [[Contionary:早|早]] || 6 || /t͡sɑuX/ || cav, có || kora, korán || early (adv)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 24 || [[Contionary:木|木]] || 4 || /muk̚/ || muk̚/mukk || fa; fa- || tree; wood; wooden&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 25 || [[Contionary:林|林]] || 8 || /liɪm/ || rim || erd-/erdő/erde- || forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 || [[Contionary:山|山]] || 3 || /ʃˠɛn/ || sen || hegy || mountain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 27 || [[Contionary:川|川]] || 3 || /t͡ɕʰiuᴇn/ || tyén || jó || river || in RWH, &amp;quot;jó&amp;quot; is now found in names only, e.g. Sajó; RWH &amp;quot;folyó&amp;quot; is not used in SM.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 28 || [[Contionary:土|土]] || 3 || /tʰuoX/ || ho&amp;quot;/hó || talaj || soil, earth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 29 || [[Contionary:空|𠀝]] (空) || 6 || /kʰuŋ/ || hun(g) || ég; lég-/levegő || sky; air || 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 30 || [[Contionary:田|田]] || 5 || /den/ || den || mező/meze-; den || field; land || The &amp;quot;land&amp;quot; meaning, read with the Hon reading, is in the sense of e.g. farmland, ploughed land. RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is a loan from German and is considered non-standard since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 31 || [[Contionary:天|天]] || 4 || /tʰen/ || ten, hen || menny || sky, heavens&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 32 || [[Contionary:生|生]] || 5 || /ʃˠæŋ/ || sen(g) || nő; szűl || to grow; to give birth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 33 || [[Contionary:花|花]] || 7 || /hˠua/ || va || virág || flower&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 34 || [[Contionary:草|草]] || 9 || /t͡sʰɑuX/ || szav, szó || fű, füv- || grass&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 35 || 蟲/[[Contionary:虫|虫]] || 6 || /ɖɨuŋ/ || dün(g) || rovar || insect&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 36 || [[Contionary:犬|犬]] || 4 || /kʰwenX/ || vin || eb || dog  || RWH word &#039;kutya&#039;, written [[Contionary:狗|狗]], is known fairly widely, but not often used, and isn&#039;t on tagjony list.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 37 || [[Contionary:人|人]] || 2 || /ȵiɪn/ || nyín; ín, in || nyín ; nép || person, individual; people || In the sense of &amp;quot;person&amp;quot;, RHW &amp;quot;személy&amp;quot; is unknown; &amp;quot;nyín&amp;quot; is used instead.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 38 || [[Contionary:名|名]] || 6 || /miᴇŋ/ || min(g), mén(g) || hír; név/neve- || fame; name&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 39 || [[Contionary:女|女]] || 3 || /ɳɨʌX/ || (nyü), nő || nő || woman, wife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 40 || [[Contionary:男|男]] || 7 || /nʌm/ || nam || huja; hím	|| man; male || RWH &amp;quot;férfi&amp;quot; is known but rare. &amp;quot;huja&amp;quot; is from Proto-Uralic *&#039;&#039;koje&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Kildin Sami &#039;&#039;kuj&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 41 || [[Contionary:子|子]] || 3 || /t͡sɨX/ || ce&amp;quot; || gyerek || child&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 42 || [[Contionary:目|目]] || 5 || /mɨuk̚/ || mük̚/mükk || szem; vél || eye; to opine, to consider&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 43 || [[Contionary:耳|耳]] || 6 || /ȵɨX/ || nye || fül || ear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 44 || [[Contionary:口|口]] || 3 || /kʰəuX/ || hu || száj || mouth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 45 || [[Contionary:手|手]] || 4 || /ɕɨuX/ || szü/szű || kéz, keze- || hand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 46 || [[Contionary:足|足]] || 7 || /t͡sɨok̚/ || csük̚/csükk || láb; lép || foot, leg; to step&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 47 || [[Contionary:見|見]] || 7 || /kenH/ || kin || lát || to see&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 48 || [[Contionary:音|音]] || 9 || /ʔˠiɪm/ || üm || zaj || sound, noise&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 49 || [[Contionary:力|力]] || 2 || /lɨk̚/ || lük̚/lükk || erő, ere-; -ség/-ság || power, force, strength; ability || Use as a suffix is now uncommon but still correct.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 50 || 氣/[[Contionary:気|気]] || 6 || /kʰɨiH/, /hɨiH/ || tyü&#039;, hü&#039; || erő, ere- || energy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 51 || [[Contionary:入|入]] || 2 || /ȵiɪp̚/ || nyíp̚/nyípp || be/be-; -ba/-be || in, in- || Use as illative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 52 || [[Contionary:出|出]] || 5 || /t͡ɕʰiuɪt̚/ || tyot̚/tyott || ki/ki-; -ból/-ből || out, out- || Use as elative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 53 || [[Contionary:立|立]] || 5 || /liɪp̚/ || líp̚/lípp || áll || to stand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 54 || [[Contionary:休|休]] || 6 || /hɨu/ || hü || pihen || to rest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 55 || [[Contionary:先|先]] || 6 || /sen/ || szen || el- || first, before, beforehand, etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 56 || [[Contionary:夕|夕]] || 3 || /ziᴇk̚/ || zsek̚/zsekk || est, este || evening (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 57 || [[Contionary:本|本]] || 5 || /puənX/ || fun || gyök, gyök{ér} || root&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 58 || [[Contionary:文|文]] || 4 || /mɨun/ || mün || mün || written language; text || RWH phrasal noun &amp;quot;írott nyelv&amp;quot; not used; RWH &amp;quot;szöveg&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 59 || [[Contionary:字|字]] || 6 || /d͡zɨH/ || dzu, dze || betű || letter, character&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 60 || 學/[[Contionary:学|学]] || 8 || /ɦˠʌk̚/ || hak̚/gak̚/gakk || tan, -tan || science, study (n), -logy, theory, doctrine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 61 || [[Contionary:校|校]] || 10 || /ɦˠauH/ || hav/gav || gú || school || Used mostly in compounds, but occasionally alone, read as &amp;quot;gú&amp;quot;. RWH &amp;quot;iskola&amp;quot; is known, written in Squarescript.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 62 || [[Contionary:村|村]] || 7 || /t͡sʰuən/ || szün || szün || hamlet,&amp;amp;nbsp;settlement,&amp;amp;nbsp;village || RWH word &amp;quot;falú does not exist.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 63&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | [[Contionary:町|町]]&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 7&lt;br /&gt;
| /tʰeŋ/&lt;br /&gt;
| hen(g)&lt;br /&gt;
| tér&lt;br /&gt;
| field, area, square&amp;amp;nbsp;(in&amp;amp;nbsp;city)&lt;br /&gt;
| Used for all RW senses of &amp;quot;tér&amp;quot;; pitch/rink/etc - area for playing a game (RWH &amp;quot;pálya&amp;quot; is unknown).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| /deŋX/&lt;br /&gt;
| den(g)&lt;br /&gt;
| dengg&lt;br /&gt;
| town;&amp;lt;br/&amp;gt;ward (subdivision of a city)&lt;br /&gt;
| RHW &amp;quot;falú&amp;quot; and &amp;quot;kerület&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 64 || [[Contionary:森|森]] || 12 || /ʃˠiɪm/ || sim || bozót || thicket, dense forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 65 || [[Contionary:正|正]] || 5 || /t͡ɕiᴇŋ/ || csén(g) || cséngg || precise, exact; right, correct || RHW &amp;quot;pontos&amp;quot; and &amp;quot;helyes&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 66 || [[Contionary:水|水]] || 4 || /ɕˠiuɪX/ || si || víz || water&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 67 || [[Contionary:火|火]] || 4 || /huɑX/ || va&amp;quot; || tűz || fire&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 68 || [[Contionary:玉|玉]] || 5 || /ŋɨok̚/ || gyük̚/gyükk/ék || ék || gem, jewel || Mostly used in compounds.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 69 || [[Contionary:王|王]] || 4 || /ɦʉɐŋ/ || hán(g) || kende; hán || king || &amp;quot;kende&amp;quot; is used only for the king of Hungary; &amp;quot;hán&amp;quot; for all others. RHW &amp;quot;király&amp;quot; is known (written in Squarescript) but considered obsolete.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 70 || [[Contionary:石|石]] || 5 || /d͡ʑiᴇk̚/ || gyég || kő, köv-, kav- || stone, rock&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 71 || 絲/[[Contionary:糸|糸]] || 6 || /sɨ/ || sze || szíj; sáv || string, thread; lane, row || RWH &amp;quot;cérna&amp;quot; is loan from German - known in SM but considered non-standard; &amp;quot;szíj&amp;quot; is not used in RWH sense of &amp;quot;belt&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 72 || [[Contionary:貝|貝]] || 7 || /pɑiH/ || paj || paj || coin || RHW &amp;quot;érme&amp;quot; is unknown. RWH &amp;quot;pénz&amp;quot; (as &amp;quot;péndz&amp;quot;) is known (written in Squarescript), but is not used like RWH &amp;quot;aprópénz&amp;quot; for &amp;quot;coin(s)&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 73 || [[Contionary:車|車]] || 7 || /t͡ɕʰia/ || sa || szekér || vehicle || RWH &amp;quot;kocsi&amp;quot; is unknown; &amp;quot;szekér&amp;quot; is used to refer to all sorts of land vehicle, powered or otherwise.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 74 || [[Contionary:金|金]] || 8 || /kˠiɪm/ || küm || fém || metal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 75 || 雨/[[Contionary:㲾|㲾]] || 7 || /ɦɨoX/ || hö&#039; || ragy || rain || SM &amp;quot;ragy&amp;quot; cf. Mansi &#039;&#039;rakw&#039;&#039;; RWH &amp;quot;eső&amp;quot; does not exist in the sense of &amp;quot;rain&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 76 || [[Contionary:赤|赤]] || 7 || /t͡ɕʰiᴇk̚/ || tyek̚/tyekk || pir, pir{os} || red&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 77 || [[Contionary:青|青]] || 8 || /t͡sʰeŋ/ || szén(g) || kék || blue; black (of hair);&amp;lt;br/&amp;gt;green (of forests)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 78 || [[Contionary:白|白]] || 5 || /bˠæk̚/ || bek̚/bekk || fehér/fejér || white&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 2 (163 hondzú)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 79 || 數/[[Contionary:数|数]] || 13 || /ʃɨoX/ || sö&amp;quot; || gyakor-/gyakr{an} || often, frequent&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 80 || [[Contionary:多|多]] || 6 || /tɑ/ || ta || sok || many; much&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 81 || [[Contionary:少|少]] || 4 || /ɕiᴇuX/ || söv || eje || young, juvenile || RWH &amp;quot;ifjú&amp;quot; unknown; &amp;quot;eje&amp;quot; from Proto-Ugric *&#039;&#039;äjɜ&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 82 || 萬/[[Contionary:万|万]] || 3 || /mʉɐnH/ || möny || mönny|| ten thousand || RWH &amp;quot;tízezer&amp;quot; not used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 83 || [[Contionary:半|半]] || 5 || /puɑnH/ || fany || fél/fele- || half&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 84 || [[Contionary:形|形]] || 7 || /ɦeŋ/ || hen(g) || alak || shape, form&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 85 || [[Contionary:太|太]] || 4 || /tʰɑiH/ || taj, haj || túl || too&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 86 || [[Contionary:細|細]] || 11 || /seiH/ || szej || sovány || skinny&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 87 || 廣/[[Contionary:広|広]] || 5 || /kwɑŋX/ || kvan(g) || laza || loose&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 88 || [[Contionary:長|長]] || 8 || /ɖɨɐŋ/ || gyön(g) || hossz || length&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 89 || 點/[[Contionary:点|点]] || 9 || /temX/ || tem || csepp, csöpp || drip (n), drop (of water)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 90 || [[Contionary:丸|丸]] || 3 || /ɦuɑn/ || van || gömb || sphere&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 91 || [[Contionary:交|交]] || 6 || /kˠau/ || kav/gav, gá || vegy{ít} || to mix, to blend, to combine (vt)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 92 || [[Contionary:灮|灮]] || 6 || /kwɑŋ/ || kvan(g) || fény || light || modern Japanese/Chinese form &#039;光&#039; not used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 93 || [[Contionary:隅|隅]] || 12 || /ŋɨo/ || gyö || zug || corner || &amp;quot;zug&amp;quot; is RW/SM from PUg *&#039;&#039;suŋɜ&#039;&#039;; RWH &amp;quot;sarok&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 94 || [[Contionary:角|角]] || 7 || /kˠʌk̚/ || kok̚/kokk || szarv || antler, horn&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 95 || [[Contionary:計|計]] || 9 || /keiH/ || kej || mér || to measure&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 96 || [[Contionary:直|直]] || 8 || /ɖɨk̚/ || dik̚/dikk || taza || straight line (n) || &amp;quot;taza&amp;quot; from PU *&#039;&#039;tasa&#039;&#039;; RWH &amp;quot;egyenes&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 97 || [[Contionary:線|線]] || 15 || /siᴇnH/ || sen || von || to line, to draw a line;&amp;lt;br/&amp;gt;to draw, to drag, to pull&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 98 || [[Contionary:矢|矢]] || 5 || /ɕˠiɪX/ || szü&amp;quot;/szű || nyíl || arrow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 99 || [[Contionary:弱|弱]] || 10 || /ȵɨɐk̚/ || nyök̚/nyökk || gyenge || weak&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 100 || [[Contionary:強|強]] || 11 || /ɡɨɐŋ/ || gyön(g) || terev/terv- || force, strength, power || &amp;quot;terev&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;tärmä&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;tērəŋ&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;tärəm&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 101 || [[Contionary:高|高]] || 10 || /kɑu/ || kav || harav/harv- || tall; high || RWH &amp;quot;magas&amp;quot; unknown; &amp;quot;harav&amp;quot; from PU *&#039;&#039;korkɜ&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 102 || [[Contionary:同|同]] || 6 || /duŋ/ || dun(g) || azon || that one, those || (Ger. derselbe, jener)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 103 || [[Contionary:親|親]] || 16 || /t͡sʰiɪn/ || szín || rokon || blood relative, kin&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 104 || [[Contionary:母|母]] || 5 || /məuX/ || mu || anya || mother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 105 || [[Contionary:父|父]] || 4 || /bɨoX/ || bö || apa, atya || father&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 106 || [[Contionary:姊|姊]] || 8 || /t͡sɨX/ || ce || háza, cej || older sister || &amp;quot;háza&amp;quot; cf. Khanty &amp;quot;χatȧ&amp;quot;; &amp;quot;cej&amp;quot; adapted from hon reading, former rarer/poetic; RWH &amp;quot;nővér&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 107 || [[Contionary:兄|兄]] || 5 || /hˠwiæŋ/ || vég || bátty || older brother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 108 || [[Contionary:弟|弟]] || 7 || /deiX/ || dej || öccs || younger brother&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 109 || [[Contionary:妹|妹]] || 8 || /muʌiH/ || müj || húg || younger sister&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 110 || [[Contionary:自|自]] || 6 || /d͡ziɪH/ || dzi&#039; || ön-; saját || self-; one&#039;s own&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 111 || [[Contionary:友|友]] || 4 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || ját || friend; companion, partner || in RWH &amp;quot;ját&amp;quot; is archaic; in SM &amp;quot;társ&amp;quot; unknown; &amp;quot;barát&amp;quot; in Squarescript as loan&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 112 || 體/[[Contionary:体|体]] || 7 || /tʰeiX/ || hí || test || body&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 113 || [[Contionary:毛|毛]] || 4 || /mɑu/ || mav, mó || haj || hair&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 114 || [[Contionary:頭|頭]] || 16 || /dəu/ || du || fej; fő || head;&amp;lt;br/&amp;gt;chief, boss (n);&amp;lt;br/&amp;gt;chief (adj), primary&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 115 || 顏/[[Contionary:顔|顔]] || 18 || /ŋˠan/ || gan || arc || face (lit and fig)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 116 || [[Contionary:𩠐|𩠐]] || 9 || /ɕɨuX/ || sü&amp;quot;/sű || nyak || neck&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 117 || [[Contionary:心|心]] || 4 || /siɪm/ || szím/szív || szív || heart&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 118 || [[Contionary:時|時]] || 10 || /d͡ʑɨ/ || gye || idő || time&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 119 || [[Contionary:曜|曜]] || 18 || /jiᴇuH/ || jöv || ragyog || to shine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 120 || [[Contionary:朝|朝]] || 12 || /ʈˠiᴇu/ || töv || reg || morning || also abbr. for (North) Korea. RWH &amp;quot;reg&amp;quot; is archaic form of &amp;quot;reggel&amp;quot;, &amp;quot;in the morning&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 121 || 晝/[[Contionary:昼|昼]] || 9 || /ʈɨuH/ || tü&#039;/tű || dél || noon || RWH &amp;quot;dél&amp;quot; unknown in the sense of &amp;quot;south&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 122 || [[Contionary:夜|夜]] || 8 || /jiaH/ || ja, éj || éj || night&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 123 || [[Contionary:分|分]] || 4 || /pɨun/ || pün/fün || perc || minute&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 124 || [[Contionary:週|週]] || 11 || /t͡ɕɨu/ || tyü&#039;/tyű || tyű || week || RWH &amp;quot;hét&amp;quot; is not used in the sense of &amp;quot;week&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 125 || [[Contionary:春|春]] || 9 || /t͡ɕʰiuɪn/ || tyon || tavasz || spring (season)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 126 || [[Contionary:夏|夏]] || 10 || /ɦˠaX/ || ha || nyár || summer&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 127 || [[Contionary:秋|秋]] || 9 || /t͡sʰɨu/ || szü&#039;/szű || ősz || autumn&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 128 || [[Contionary:冬|冬]] || 5 || /tuoŋ/ || fug || tél || winter&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 129 || [[Contionary:今|今]] || 4 || /kˠiɪm/ || tyím || most || now&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 130 || [[Contionary:新|新]] || 13 || /siɪn/ || sín || új || new&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 131 || [[Contionary:古|古]] || 5 || /kuoX/ || kó || ó, av- || old&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 132 || [[Contionary:間|間]] || 12 || /kˠɛnH/ || kin || köz || interval, space in between&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 133 || [[Contionary:方|方]] || 4 || /pʉɐŋ/ || fön(g) || föng || parallel || RWH &amp;quot;párhuzamos&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 134 || [[Contionary:北|北]] || 5 || /pək̚/ || pok̚/pokk, fök̚ || észak || north&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 135 || [[Contionary:南|南]] || 9 || /nʌm/ || nam || nam || south || RWH &amp;quot;dél&amp;quot; is not used in the sense of &amp;quot;south&amp;quot;, only as &amp;quot;noon&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 136 || [[Contionary:東|東]] || 8 || /tuŋ/ || tun(g) || tung || east || RWH &amp;quot;kelet&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 137 || [[Contionary:㢴|㢴]] (西) || 6 || /sei/ || szej || szej || west || RWH &amp;quot;nyugat&amp;quot; unknown. 西 is recognised since 1987 as an acceptable variant of 㢴&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 138 || [[Contionary:遠|遠]] || 13 || /ɦʉɐnX/ || vön || messze/messzi-; el/el- || far; away&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 139 || [[Contionary:近|近]] || 7 || /ɡɨnH/ || gyün || raka || near, close || RWH &amp;quot;közel&amp;quot; unknown; &amp;quot;raka&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;rakka&#039;&#039;, cf. &amp;quot;rokon&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 140 || [[Contionary:前|前]] || 9 || /d͡zen/ || dzin || él, el- || edge, front part&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 141 || [[Contionary:後|後]] || 9 || /ɦəuX/ || hu || ágya || rear edge, after part || &amp;quot;ágya&amp;quot; from PFU *&#039;&#039;ońća&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 142 || [[Contionary:內|內]] || 4 || /nuʌiH/ || nüj || bél; bel- || inside (n); gut, internal organs; internal, domestic&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 143 || [[Contionary:外|外]] || 5 || /ŋuɑiH/ || gvaj, gaj || kül/kül- || exterior; external&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 144 || [[Contionary:場|場]] || 12 || /ɖɨɐŋ/ || gyön(g) || hely || place&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 145 || [[Contionary:地|地]] || 6 || /diɪH/ || gyí, dí || foda || earth, ground || &amp;quot;foda&amp;quot; from PIE via FP/?PFU *&#039;&#039;puntɜ&#039;&#039;, cf. Khanty &#039;&#039;pĕtə&#039;&#039;, Mansi &#039;&#039;pät&#039;&#039;; RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is loan from German, archaic in SM&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 146 || 國/[[Contionary:国|国]] || 8 || /kwək̚/ || gvok̚, gök̚ || orsz || country || RWH derivative form &amp;quot;ország&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 147 || 園/[[Contionary:园|园]] || 13 || /ɦʉɐn/ || vön || liget || grove; park; garden || RWH &amp;quot;kert&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 148 || [[Contionary:谷|谷]] || 7 || /kuk̚/ || kuk̚/kukk || völgy || valley&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 149 || [[Contionary:野|野]] || 11 || /jiaX/ || ja, jé || mező || field, plain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 150 || [[Contionary:原|原]] || 10 || /ŋʉɐn/ || gvön || rét || meadow, grassland&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 151 || [[Contionary:里|里]] || 7 || /lɨX/ || re, li || rej; telep || li (323 m - Tang Dynasty li); ranch, plantation, estate&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 152 || [[Contionary:市|市]] || 5 || /d͡ʑɨX/ || gye/gyé || gyéj || city, town || RWH &amp;quot;város&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 153 || [[Contionary:京|京]] || 8 || /kˠiæŋ/ || tyen(g) || tyeng ; Buda || capital city; Buda || RWH &amp;quot;főváros&amp;quot; unknown; also used in Tokyo, Beijing, Kyongsong etc)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 154 || [[Contionary:風|風]] || 9 || /pɨuŋ/ || fün(g) || szél || wind&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 155 || [[Contionary:雪|雪]] || 11 || /siuᴇt̚/ || sét̚/sét || hó/hav- || snow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 156 || [[Contionary:雲|雲]] || 12 || /ɦɨun/ || jün || felhő || cloud&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 157 || [[Contionary:池|池]] || 6 || /ɖˠiᴇ/, /dɑ/ || gyi, da, tó || tó/tav- || lake, pond&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 158 || [[Contionary:海|海]] || 10 || /hʌiX/ || höj || tenger || sea, ocean&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 159 || [[Contionary:岩|岩]] || 8 || ? || gyam || szirt || cliff; reef || RWH &amp;quot;szikla&amp;quot; exists but written in Squarescript as a Slavic loan&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 160 || [[Contionary:星|星]] || 9 || /seŋ/ || szen(g) || csillag || star&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 161 || [[Contionary:室|室]] || 9 || /ɕiɪt̚/ || szít̚/szít || azag, szítt || room || RWH &amp;quot;szoba&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 162 || [[Contionary:戶|戶]] || 4 || /ɦuoX/ || hó || ajtó || door&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 163 || [[Contionary:家|家]] || 10 || /kˠa/ || ka || ház, haza || house, home&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 164 || [[Contionary:寺|寺]] || 6 || /zɨH/ || ze/zej || zej || Buddhist temple || Buddhism was learnt from the Tang Chinese; syncretised with Magyar paganism; was discouraged by the Turks, then explicitly supressed under Hapsburg rule; re-embraced during the Reawakening of the 19th century, gaining widespread popularity in the 1900s-1930s&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 165 || [[Contionary:通|通]] || 10 || /tʰuŋ/ || hun(g) || jár || to walk (vi); to go regularly, to attend; to move, move around, move repeatedly; etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 166 || [[Contionary:門|門]] || 8 || /muən/ || mén || kapu || gate&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 167 || [[Contionary:道|道]] || 12 || /dɑuX/ || dó || út || road, way; Tao&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 168 || [[Contionary:話|話]] || 13 || /ɦˠuaiH/ || faj || beszéd || speech, talk (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 169 || [[Contionary:言|言]] || 7 || /ŋɨɐn/ || gyön || mond || to say&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 170 || [[Contionary:答|答]] || 12 || /tʌp̚/ || tap̚/tapp || vógya || answer (n) || cf. Fin. vastaa, PFW *&#039;&#039;wasta&#039;&#039;; RWH &amp;quot;válasz&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 171 || 聲/[[Contionary:声|声]] || 7 || /ɕiᴇŋ/ || szén(g) || hang || voice&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 172 || [[Contionary:聞|聞]] || 14 || /mɨun/ || műn || hall || to hear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 173 || [[Contionary:語|語]] || 14 || /ŋɨʌX/ || gyü&amp;quot;/gyű || jel || signal (ma reading);&amp;lt;br/&amp;gt;spoken language (hon reading) || RWH &amp;quot;nyelv&amp;quot; not used in sense of &amp;quot;spoken language&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 174 || 讀/[[Contionary:読|読]] || 14 || /duk̚/ || duk̚, dukk || olvas || to read&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 175 || [[Contionary:書|書]] || 10 || /ɕɨʌ/ || szü/szű || könyv || book&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 176 || [[Contionary:記|記]] || 10 || /kɨH/ || ke || eml- || memory || with hon reading - poetic; ma reading used only in derived forms&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 177 || [[Contionary:紙|紙]] || 10 || /t͡ɕiᴇX/ || tyi || tyej, papír || paper || &amp;quot;tyej&amp;quot; derived from hon reading, as paper was learned from the Chinese; that word is now archaic and not used, and 紙 was assigned the &amp;quot;papír&amp;quot; reading in 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 178 || [[Contionary:畵|畵]] || 13 || /ɦˠwɛk̚/ || vek̚/vekk || vekk; vek- || brush stroke; vinculum; to write (vekik) (j畫/画)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 179 || 繪/[[Contionary:絵|絵]] || 12 || /ɦuɑiH/ || faj || kép || picture&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 180 || [[Contionary:圖|圖]] || 14 || /duo/ || dó || rajz || drawing&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 181 || [[Contionary:工|工]] || 3 || /kuŋ/ || kun(g) || mű || work (n); artificial&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 182 || [[Contionary:教|教]] || 11 || /kˠauH/ || gav || tan || doctrine, teaching&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 183 || [[Contionary:晴|晴]] || 12 || /d͡ziᴇŋ/ || dzsén(g) || ések/ésk- || clear (adj; of weather, water, etc || cf. Sami &#039;&#039;čœsˈka&#039;&#039;-, Komi &#039;&#039;ćoćke̮m&#039;&#039;. RWH &amp;quot;tiszta&amp;quot; (a loan from Slavic) is also known and used&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 184 || [[Contionary:思|思]] || 9 || /sɨ/ || sze || gond || care, concern, worry&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 185 || [[Contionary:考|考]] || 6 || /kʰɑuX/ || kav || vizsga || examination, test&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 186 || [[Contionary:知|知]] || 8 || /ʈiᴇ/ || ti || tud || to know&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 187 || [[Contionary:才|才]] || 3 || /d͡zʌi/ || dzöj || ért || to understand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 188 || [[Contionary:理|理]] || 11 || /lɨX/ || re || ok || reason (n); cause (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 189 || [[Contionary:算|算]] || 14 || /suɑnX/ || szún || szám || number&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 190 || [[Contionary:作|作]] || 7 || /t͡sɑk̚/, /t͡sɑH/ || cak̚/cakk, ca || tesz || to do, to make&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 191 || [[Contionary:元|元]] || 4 || /ŋʉɐn/ || gvön || alap || base, foundation; basis&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 192 || [[Contionary:食|食]] || 9 || /ʑɨk̚/ || zek̚/zekk || e- || to eat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 193 || [[Contionary:肉|肉]] || 6 || /ȵɨuk̚/ || nyuk̚/nyukk || hús || meat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 194 || [[Contionary:馬|馬]] || 10 || /mˠaX/ || ma || ló || horse&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 195 || [[Contionary:牛|牛]] || 4 || /ŋɨu/ || gyu/gyú || marha || cattle, ox; beef&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 196 || [[Contionary:魚|魚]] || 11 || /ŋɨʌ/ || gyü/gyű || hal || fish&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 197 || [[Contionary:鳥|鳥]] || 11 || /teuX/ || tiv || madár || bird&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 198 || [[Contionary:羽|羽]] || 6 || /ɦɨoH/ || hö&#039;/hő || toll || feather; pen&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 199 || [[Contionary:鳴|鳴]] || 14 || /mˠiæŋ/ || mén(g) || sír || to cry&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 200 || 麥/[[Contionary:麦|麦]] || 7 || /mˠɛk̚/ || mek̚/mekk || búza || wheat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 201 || [[Contionary:米|米]] || 6 || /meiX/ || mej || rizs; [gabona] || rice; grain || use of 米 in the &amp;quot;grain&amp;quot; sense deprecated since 1949, &amp;quot;gabona&amp;quot; since then written in squarescript as loan from Slavic&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 202 || [[Contionary:茶|茶]] || 9 || /ɖˠa/ || da || da || tea || RWH &amp;quot;tea&amp;quot; unknown, since the ancient Magyars already knew of tea from the Chinese&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 203 || [[Contionary:色|色]] || 6 || /ʃɨk̚/ || sek̚/sekk || szín || colour&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 204 || [[Contionary:黃|黃]] || 12 || /ɦwɑŋ/ || fan(g) || sárga || yellow&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 205 || 黑/[[Contionary:黒|黒]] || 11 || /hək̚/ || hok̚/hokk, fekk || fekete; sötét || black; dark&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 206 || 來/[[Contionary:来|来]] || 7 || /lʌi/ || löj || jön || to come&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 207 || [[Contionary:行|行]] || 6 || /ɦˠæŋ/ || hen(g) || sor || row, line&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 208 || 歸/[[Contionary:帰|帰]] || 10 || /kʉi/ || küj || ferjel || to return, to come back to || loan from FP *&#039;&#039;perɜ&#039;&#039;-, cf. Khanty &#039;&#039;pĕrəj&#039;&#039;-, Mansi &#039;&#039;pēryəlāl&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 209 || [[Contionary:步|步]] || 7 || /buoH/ || bó || gyalog || on foot, walking (adv); pawn (chess)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 210 || [[Contionary:走|走]] || 7 || /t͡səuH/ || cu&#039;/cú || fut || to run&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 211 || [[Contionary:止|止]] || 4 || /t͡ɕɨX/ || tye || vég; meg- || end, finish (n); meg- || use as the perfective prefix &amp;quot;meg-&amp;quot; deprecated since 1949, but still encountered&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 212 || [[Contionary:活|活]] || 9 || /kuɑt̚/ || fat̚/fatt || él || to live&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 213 || [[Contionary:店|店]] || 8 || /temH/ || tim || bolt || shop, store&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 214 || [[Contionary:買|買]] || 12 || /mˠɛX/ || vej || vesz || to take; to buy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 215 || 賣/[[Contionary:売|売]] || 7 || /mˠɛH/ || mej || ad || to give&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 216 || [[Contionary:汽|汽]] || 7 || ? || kej || gőz || steam&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 217 || [[Contionary:弓|弓]] || 3 || /kɨuŋ/ || tyün(g) || íj; ív || bow (1. for shooting arrows; 2. for playing a violin); arc, arch, curve&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 218 || [[Contionary:回|回]] || 6 || /ɦuʌi/ || hüj || forog; -szor || to spin, to rotate; -times&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 219 || 會/[[Contionary:会|会]] || 6 || /ɦuɑiH/ || kvaj || hájal || to meet || From PFU *&#039;&#039;kajɜ&#039;&#039;-, cf. Fin &#039;&#039;kajoa&#039;&#039;, Mansi &#039;&#039;χōj&#039;&#039;-, Khanty &#039;&#039;χaj&#039;&#039;-; RWH &amp;quot;találkozik&amp;quot; unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 220 || [[Contionary:甸|甸]] || 7 || /denH/ || den || ural- || to dominate; to govern&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 221 || [[Contionary:組|組]] || 11 || /t͡suoX/ || cú || fon || to weave&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 222 || [[Contionary:船|船]] || 11 || /ʑiuᴇn/ || zén || hajó || ship, boat&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 223 || [[Contionary:艿|艿]] || 6 || /ȵɨŋ/ || nyen(g) || burgonya || potato&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 224 || [[Contionary:丏|丏]] || 4 || /menX/ || men || rejt || to hide, to hide away, to conceal (vt)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 225 || [[Contionary:明|明]] || 8 || /mˠiæŋ/ || men(g) || derű || bright weather, clear sky;&amp;lt;br/&amp;gt;serenity, gaiety, jocularity&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 226 || [[Contionary:社|社]] || 7 || /d͡ʑiaX/ || gya || gya || society || RWH &amp;quot;társaság&amp;quot; and &amp;quot;társadalom&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 227 || [[Contionary:切|切]] || 4 || /t͡sʰeiH/, /t͡sʰet̚/ || szí, szit̚/szitt || vág || to cut&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 228 || [[Contionary:電|電]] || 13 || /den/ || den || vill-{ám;any} || lightning; electricity&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 229 || 每/[[Contionary:毎|毎]] || 6 || /muʌiH/ || maj || mind || all&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 230 || [[Contionary:合|合]] || 6 || /ɦʌp̚/ || höp̚/höpp || ill{ik} || to suit, to fit (vi);&amp;lt;br/&amp;gt;to be proper (of manners) (vi)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 231 || [[Contionary:當|當]] || 13 || /tɑŋ/ || tan(g), tag || által || (postp) by, by means of || nowadays very rarely used as the postposition, mostly in compounds&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 232 || 臺/[[Contionary:台|台]] || 5 || /dʌi/ || daj || daj || tower || RWH &amp;quot;torony&amp;quot; exists written in squarescript, more usually used alone; 台 mostly used in compounds&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 233 || 樂/[[Contionary:楽|楽]] || 13 || /ŋˠʌk̚/ || gok̚/gokk || zene || music&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 234 || [[Contionary:公|公]] || 4 || /kuŋ/ || kun(g) || horka || 1. duke (ma) 2. kun(g)- (as prefix) public-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 235 || [[Contionary:引|引]] || 4 || /jiɪnH/ || jín || húz || to pull&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 236 || [[Contionary:科|科]] || 6 || /kʰuɑ/ || fa || szint || level, grade; floor&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 237 || [[Contionary:歌|歌]] || 14 || /kɑ/ || ka || ének || song&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 238 || [[Contionary:刀|刀]] || 2 || /tɑu/ || tú || kés || knife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 239 || [[Contionary:番|番]] || 12 || /pʰʉɐn/ || fön || ismét || again&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 240 || [[Contionary:用|用]] || 5 || /jɨoŋH/ || jony, jon(g) || haszon || use (n), advantage, benefit; profit, gain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 241 || [[Contionary:何|何]] || 7 || /ɦɑ/ || ha || mi || what&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121738</id>
		<title>Literature:Gavnentagfaj hondzúfá</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121738"/>
		<updated>2018-07-25T23:26:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Year 1 (78 hondzú) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;The &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavnentagfaj hondzúfá&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教年當配漢字表, literally &amp;quot;List of Hondzú by School Year&amp;quot;), commonly called &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavgyukk hondzú&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教育漢字, literally &amp;quot;Education Hondzú&amp;quot;), is a list of hondzú and associated readings developed and maintained by the Hungarian Ministry of Education that prescribes which hondzú, and which readings of hondzú, Hungarian schoolchildren should learn for each year of primary school. Gavgyukk hondzú is a subset of [[Tagjony hondzúfá]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first version of the list was introduced in 1949, and has subsequently been modified a number of times.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 1 (78 hondzú)===&lt;br /&gt;
Where two hondzú are listed, separated by a stroke (/), the form to the left is the Old Form (古字形, &#039;&#039;gódzúhen&#039;&#039;), and the one to the right is the New Form (新字形, &#039;&#039;síndzúhen&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 1 || [[Contionary:一|一]] || 1 || /ʔiɪt̚/ || ít̚/et̚/ett || egy/egye- || one || In legal/financial applications, 壹/弌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || [[Contionary:二|二]] || 2 || /ȵiɪH/ || nyi&#039;, nyí || kette-/kettő/két || two || In legal/financial applications, 貳/弍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || [[Contionary:三|三]] || 3 || /sɑm/ || szam || {{nowrap|három/hárma-/harma-}} || three || In legal/financial applications, 弎 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || [[Contionary:四|四]] || 5 || /siɪH/ || si&#039;/sí || négy/negye- || four || In legal/financial applications, 肆 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || [[Contionary:五|五]] || 4 || /ŋuoX/ || gu&amp;quot;/gú || öt || five || In legal/financial applications, 伍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 || [[Contionary:六|六]] || 4 || /lɨuk̚/ || lyük̚/lyükk || hat || six  || In legal/financial applications, 陸 is used - see Kyoiku 631.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 || 𠀁/[[Contionary:七|七]] || 2 || /t͡sʰiɪt̚/ || szít̚/szet̚/szett || hét/hete- || seven || In legal/financial applications, 柒 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 8 || [[Contionary:八|八]] || 8 || /pˠɛt̚/ || pet̚/pett || nyolc || eight || In legal/financial applications, 捌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 9 || [[Contionary:九|九]] || 2 || /kɨuX/ || kü&amp;quot;/kű || kilenc || nine || In legal/financial applications, 玖 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10 || [[Contionary:十|十]] || 2 || /d͡ʑiɪp̚/ || dzsíp̚/dzsipp || tíz/tize- || ten || In legal/financial applications, 拾 is used - see Kyoiku 317.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11 || [[Contionary:百|百]] || 6 || /pˠæk̚/ || pek̚/pekk || száz || hundred || In legal/financial applications, 佰 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 || [[Contionary:千|千]] || 3 || /t͡sʰen/ || szin || ezer/ezre- || thousand || In legal/financial applications, 仟 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13 || [[Contionary:上|上]] || 3 || /d͡ʑɨɐŋH/ || csön(g), san || fel || up&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14 || [[Contionary:下|下]] || 3 || /ɦˠaH/ || ha&#039;/ha, ga&#039;/ga || le, le-; al- || down; lower-, under- (as prefix)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 15 || [[Contionary:左|左]] || 5 || /t͡sɑH/ || ca&#039;/ca || bal || left (side); mis-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 16 || [[Contionary:右|右]] || 5 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || jobb || right (side)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 || [[Contionary:中|中]] || 4 || /ʈɨuŋ/ || csun(g) || köz/köze-/közé-/közö- || middle&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 18 || [[Contionary:大|大]] || 3 || /dɑiH/ || daj&#039;, dá&#039;, da&amp;quot; || nagy; fő || big; main, major (uncommon)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 19 || [[Contionary:小|小]] || 3 || /siᴇuX/ || söv, su&amp;quot; || kis, kics- || small, little&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 20 || [[Contionary:月|月]] || 4 || /ŋʉɐt̚/ || gvöt̚/gvött || hold; hó || moon; month&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 || 𡆠/[[Contionary:日|日]] || 4 || /ȵiɪt̚/ || jit̚/nyit̚/jitt/nyitt || nap || sun; day || 𡆠 used now only in [[Contionary:月日|月𡆠]], &amp;quot;hó-nap&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 22 || [[Contionary:年|年]] || 6 || /nen/ || nen || év || year&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 23 || [[Contionary:早|早]] || 6 || /t͡sɑuX/ || cav, có || kora, korán || early (adv)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 24 || [[Contionary:木|木]] || 4 || /muk̚/ || muk̚/mukk || fa; fa- || tree; wood; wooden&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 25 || [[Contionary:林|林]] || 8 || /liɪm/ || rim || erd-/erdő/erde- || forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 || [[Contionary:山|山]] || 3 || /ʃˠɛn/ || sen || hegy || mountain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 27 || [[Contionary:川|川]] || 3 || /t͡ɕʰiuᴇn/ || tyén || jó || river || in RWH, &amp;quot;jó&amp;quot; is now found in names only, e.g. Sajó; RWH &amp;quot;folyó&amp;quot; is not used in SM.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 28 || [[Contionary:土|土]] || 3 || /tʰuoX/ || ho&amp;quot;/hó || talaj || soil, earth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 29 || [[Contionary:空|𠀝]] (空) || 6 || /kʰuŋ/ || hun(g) || ég; lég-/levegő || sky; air || 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 30 || [[Contionary:田|田]] || 5 || /den/ || den || mező/meze-; den || field; land || The &amp;quot;land&amp;quot; meaning, read with the Hon reading, is in the sense of e.g. farmland, ploughed land. RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is a loan from German and is considered non-standard since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 31 || [[Contionary:天|天]] || 4 || /tʰen/ || ten, hen || menny || sky, heavens&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 32 || [[Contionary:生|生]] || 5 || /ʃˠæŋ/ || sen(g) || nő; szűl || to grow; to give birth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 33 || [[Contionary:花|花]] || 7 || /hˠua/ || va || virág || flower&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 34 || [[Contionary:草|草]] || 9 || /t͡sʰɑuX/ || szav, szó || fű, füv- || grass&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 35 || 蟲/[[Contionary:虫|虫]] || 6 || /ɖɨuŋ/ || dün(g) || rovar || insect&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 36 || [[Contionary:犬|犬]] || 4 || /kʰwenX/ || vin || eb || dog  || RWH word &#039;kutya&#039;, written [[Contionary:狗|狗]], is known fairly widely, but not often used, and isn&#039;t on tagjony list.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 37 || [[Contionary:人|人]] || 2 || /ȵiɪn/ || nyín; ín, in || nyín ; nép || person, individual; people || In the sense of &amp;quot;person&amp;quot;, RHW &amp;quot;személy&amp;quot; is unknown; &amp;quot;nyín&amp;quot; is used instead.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 38 || [[Contionary:名|名]] || 6 || /miᴇŋ/ || min(g), mén(g) || hír; név/neve- || fame; name&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 39 || [[Contionary:女|女]] || 3 || /ɳɨʌX/ || (nyü), nő || nő || woman, wife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 40 || [[Contionary:男|男]] || 7 || /nʌm/ || nam || huja; hím	|| man; male || RWH &amp;quot;férfi&amp;quot; is known but rare. &amp;quot;huja&amp;quot; is from Proto-Uralic *&#039;&#039;koje&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Kildin Sami &#039;&#039;kuj&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 41 || [[Contionary:子|子]] || 3 || /t͡sɨX/ || ce&amp;quot; || gyerek || child&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 42 || [[Contionary:目|目]] || 5 || /mɨuk̚/ || mük̚/mükk || szem; vél || eye; to opine, to consider&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 43 || [[Contionary:耳|耳]] || 6 || /ȵɨX/ || nye || fül || ear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 44 || [[Contionary:口|口]] || 3 || /kʰəuX/ || hu || száj || mouth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 45 || [[Contionary:手|手]] || 4 || /ɕɨuX/ || szü/szű || kéz, keze- || hand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 46 || [[Contionary:足|足]] || 7 || /t͡sɨok̚/ || csük̚/csükk || láb; lép || foot, leg; to step&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 47 || [[Contionary:見|見]] || 7 || /kenH/ || kin || lát || to see&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 48 || [[Contionary:音|音]] || 9 || /ʔˠiɪm/ || üm || zaj || sound, noise&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 49 || [[Contionary:力|力]] || 2 || /lɨk̚/ || lük̚/lükk || erő, ere-; -ség/-ság || power, force, strength; ability || Use as a suffix is now uncommon but still correct.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 50 || 氣/[[Contionary:気|気]] || 6 || /kʰɨiH/, /hɨiH/ || tyü&#039;, hü&#039; || erő, ere- || energy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 51 || [[Contionary:入|入]] || 2 || /ȵiɪp̚/ || nyíp̚/nyípp || be/be-; -ba/-be || in, in- || Use as illative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 52 || [[Contionary:出|出]] || 5 || /t͡ɕʰiuɪt̚/ || tyot̚/tyott || ki/ki-; -ból/-ből || out, out- || Use as elative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 53 || [[Contionary:立|立]] || 5 || /liɪp̚/ || líp̚/lípp || áll || to stand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 54 || [[Contionary:休|休]] || 6 || /hɨu/ || hü || pihen || to rest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 55 || [[Contionary:先|先]] || 6 || /sen/ || szen || el- || first, before, beforehand, etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 56 || [[Contionary:夕|夕]] || 3 || /ziᴇk̚/ || zsek̚/zsekk || est, este || evening (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 57 || [[Contionary:本|本]] || 5 || /puənX/ || fun || gyök, gyök{ér} || root&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 58 || [[Contionary:文|文]] || 4 || /mɨun/ || mün || mün || written language; text || RWH phrasal noun &amp;quot;írott nyelv&amp;quot; not used; RWH &amp;quot;szöveg&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 59 || [[Contionary:字|字]] || 6 || /d͡zɨH/ || dzu, dze || betű || letter, character&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 60 || 學/[[Contionary:学|学]] || 8 || /ɦˠʌk̚/ || hak̚/gak̚/gakk || tan, -tan || science, study (n), -logy, theory, doctrine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 61 || [[Contionary:校|校]] || 10 || /ɦˠauH/ || hav/gav || gú || school || Used mostly in compounds, but occasionally alone, read as &amp;quot;gú&amp;quot;. RWH &amp;quot;iskola&amp;quot; is known, written in Squarescript.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 62 || [[Contionary:村|村]] || 7 || /t͡sʰuən/ || szün || szün || hamlet,&amp;amp;nbsp;settlement,&amp;amp;nbsp;village || RWH word &amp;quot;falú does not exist.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 63&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | [[Contionary:町|町]]&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 7&lt;br /&gt;
| /tʰeŋ/&lt;br /&gt;
| hen(g)&lt;br /&gt;
| tér&lt;br /&gt;
| field, area, square&amp;amp;nbsp;(in&amp;amp;nbsp;city)&lt;br /&gt;
| Used for all RW senses of &amp;quot;tér&amp;quot;; pitch/rink/etc - area for playing a game (RWH &amp;quot;pálya&amp;quot; is unknown).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| /deŋX/&lt;br /&gt;
| den(g)&lt;br /&gt;
| dengg&lt;br /&gt;
| town;&amp;lt;br/&amp;gt;ward (subdivision of a city)&lt;br /&gt;
| RHW &amp;quot;falú&amp;quot; and &amp;quot;kerület&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 64 || [[Contionary:森|森]] || 12 || /ʃˠiɪm/ || sim || bozót || thicket, dense forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 65 || [[Contionary:正|正]] || 5 || /t͡ɕiᴇŋ/ || csén(g) || cséngg || precise, exact; right, correct || RHW &amp;quot;pontos&amp;quot; and &amp;quot;helyes&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 66 || [[Contionary:水|水]] || 4 || /ɕˠiuɪX/ || si || víz || water&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 67 || [[Contionary:火|火]] || 4 || /huɑX/ || va&amp;quot; || tűz || fire&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 68 || [[Contionary:玉|玉]] || 5 || /ŋɨok̚/ || gyük̚/gyükk/ék || ék || gem, jewel || Mostly used in compounds.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 69 || [[Contionary:王|王]] || 4 || /ɦʉɐŋ/ || hán(g) || kende; hán || king || &amp;quot;kende&amp;quot; is used only for the king of Hungary; &amp;quot;hán&amp;quot; for all others. RHW &amp;quot;király&amp;quot; is known (written in Squarescript) but considered obsolete.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 70 || [[Contionary:石|石]] || 5 || /d͡ʑiᴇk̚/ || gyég || kő, köv-, kav- || stone, rock&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 71 || 絲/[[Contionary:糸|糸]] || 6 || /sɨ/ || sze || szíj; sáv || string, thread; lane, row || RWH &amp;quot;cérna&amp;quot; is loan from German - known in SM but considered non-standard; &amp;quot;szíj&amp;quot; is not used in RWH sense of &amp;quot;belt&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 72 || [[Contionary:貝|貝]] || 7 || /pɑiH/ || paj || paj || coin || RHW &amp;quot;érme&amp;quot; is unknown. RWH &amp;quot;pénz&amp;quot; (as &amp;quot;péndz&amp;quot;) is known (written in Squarescript), but is not used like RWH &amp;quot;aprópénz&amp;quot; for &amp;quot;coin(s)&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 73 || [[Contionary:車|車]] || 7 || /t͡ɕʰia/ || sa || szekér || vehicle || RWH &amp;quot;kocsi&amp;quot; is unknown; &amp;quot;szekér&amp;quot; is used to refer to all sorts of land vehicle, powered or otherwise.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 74 || [[Contionary:金|金]] || 8 || /kˠiɪm/ || küm || fém || metal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 75 || 雨/[[Contionary:㲾|㲾]] || 7 || /ɦɨoX/ || hö&#039; || ragy || rain || SM &amp;quot;ragy&amp;quot; cf. Mansi &#039;&#039;rakw&#039;&#039;; RWH &amp;quot;eső&amp;quot; does not exist in the sense of &amp;quot;rain&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 76 || [[Contionary:赤|赤]] || 7 || /t͡ɕʰiᴇk̚/ || tyek̚/tyekk || pir, pir{os} || red&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 77 || [[Contionary:青|青]] || 8 || /t͡sʰeŋ/ || szén(g) || kék || blue; black (of hair);&amp;lt;br/&amp;gt;green (of forests)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 78 || [[Contionary:白|白]] || 5 || /bˠæk̚/ || bek̚/bekk || fehér/fejér || white&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E4%B8%8A&amp;diff=121710</id>
		<title>Contionary:天上</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E4%B8%8A&amp;diff=121710"/>
		<updated>2018-07-25T07:29:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:天|天]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:上|上]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;31&amp;lt;br/&amp;gt;sky; heavens&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;13&amp;lt;br/&amp;gt;up&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [ˈtɛnt͡ʃøŋɡ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;天上&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: тєнчѫнг)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# heavens (RWH: mennyek; mennyország)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;This word is used in a religious sense in the context of elements of Chinese philosophy absorbed into the ancient faith, referring to Heaven in the contexts of the Son of Heaven (&#039;&#039;[[Contionary:天子|天子]]&#039;&#039;) and the Mandate of Heaven (&#039;&#039;[[Contionary:天命|天命]]&#039;&#039;). Later, it was also adapted to refer to the Christian &amp;quot;Kingdom of Heaven&amp;quot;.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9&amp;diff=121709</id>
		<title>Contionary:天</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9&amp;diff=121709"/>
		<updated>2018-07-25T07:26:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Compounds */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 天&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /tʰen/  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [mɛɲː]&lt;br /&gt;
* Hon: [tɛn], [hɛn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;天&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: мєњњ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# sky, heavens (RWH: menny)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:天㚎|天㚎]], [[Contionary:主天|主天]], [[Contionary:天下|天下]], [[Contionary:天上|天上]], [[Contionary:天子|天子]], [[Contionary:天命|天命]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E4%B8%8B&amp;diff=121707</id>
		<title>Contionary:天下</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E4%B8%8B&amp;diff=121707"/>
		<updated>2018-07-25T07:17:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:天|天]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:下|下]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;31&amp;lt;br/&amp;gt;sky; heavens&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;14&amp;lt;br/&amp;gt;down&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [ˈtɛŋɡɒ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;天下&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: тєнга)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# world (RWH: világ)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;This is a more poetic form of the word; the word &amp;quot;világ&amp;quot; also exists, written &#039;&#039;[[Contionary:世|世]]&#039;&#039;. It is also used in a poetic way to the (temporal) power/authority of the national government.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E4%B8%BB%E5%A4%A9&amp;diff=121706</id>
		<title>Contionary:主天</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E4%B8%BB%E5%A4%A9&amp;diff=121706"/>
		<updated>2018-07-25T07:12:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:主|主]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:天|天]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;_&amp;lt;br/&amp;gt;master, lord&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;31&amp;lt;br/&amp;gt;sky; heavens&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈiʃtɛn]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;主天&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: Иштєн)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Isten; God (RWH: Isten)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;Isten&#039;&#039; is used in several senses: it is the name of the chief deity of the ancient Magyar faith, it is used as the name of the Christian deity, and it is also used to refer to any god in a general sense.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E3%9A%8E&amp;diff=121704</id>
		<title>Contionary:天㚎</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9%E3%9A%8E&amp;diff=121704"/>
		<updated>2018-07-25T06:50:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:天|天]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:㚎|㚎]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 天&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 去&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;31&amp;lt;br/&amp;gt;sky, heavens&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;_&amp;lt;br/&amp;gt;to go&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Alternate form===&lt;br /&gt;
Can be found written 天去, using an officially recognised variant form of 㚎.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [ˈtɛɲcɒ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;天㚎&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: тєнћа)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# weather (RWH: időjárás - unknown in SM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9&amp;diff=121699</id>
		<title>Contionary:天</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A9&amp;diff=121699"/>
		<updated>2018-07-25T06:44:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 天&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /tʰen/  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [mɛɲː]&lt;br /&gt;
* Hon: [tɛn], [hɛn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;天&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: мєњњ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# sky, heavens (RWH: menny)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:天㚎|天㚎]], [[Contionary:主天|主天]], [[Contionary:天下|天下]], [[Contionary:天上|天上]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%94%B0&amp;diff=121696</id>
		<title>Contionary:田</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%94%B0&amp;diff=121696"/>
		<updated>2018-07-25T06:39:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 田&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 30.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /den/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [mɛzøː], [mɛzɛ-]&lt;br /&gt;
* Hon: [dɛn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;田&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: мєзѫ, мєзє; дєн)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;Ma reading&#039;&#039; - field (RWH: mező)&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;Hon reading&#039;&#039; - (farm)land (RWH: fӧld)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;ㄞタㆬㄒ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: фѫлд)&lt;br /&gt;
# (farm)land (RWH: fӧld) - &#039;&#039;this is a loan from German and has been considered non-standard since 1949.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E8%BB%8D&amp;diff=121670</id>
		<title>Contionary:空軍</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E8%BB%8D&amp;diff=121670"/>
		<updated>2018-07-25T06:02:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Noun */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:空|𠀝]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:軍|軍]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 空&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 軍&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;29&amp;lt;br/&amp;gt;sky; air&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;_&amp;lt;br/&amp;gt;army&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [kuɲɟyn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;𠀝軍&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кунђѵн)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# air force (RWH: légierő - unknown in SM)&lt;br /&gt;
#: The word 𠀝軍 is not used in the context of the Royal Hungarian Air Force, only in reference to military air arms in general, and in naming the air forces of foreign countries.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
[[Contionary:空力|𠀝力]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E8%BB%8D&amp;diff=121669</id>
		<title>Contionary:空軍</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E8%BB%8D&amp;diff=121669"/>
		<updated>2018-07-25T06:02:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:空|𠀝]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:軍|軍]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 空&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 軍&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;29&amp;lt;br/&amp;gt;sky; air&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;_&amp;lt;br/&amp;gt;army&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [kuɲɟyn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;𠀝軍&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кунђѵн)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# air force (RWH: légierő - unknown in SM)&lt;br /&gt;
#: The word &#039;&#039;𠀝軍&#039;&#039; is not used in the context of the Royal Hungarian Air Force, only in reference to military air arms in general, and in naming the air forces of foreign countries.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
[[Contionary:空力|𠀝力]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E5%8A%9B&amp;diff=121667</id>
		<title>Contionary:空力</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E5%8A%9B&amp;diff=121667"/>
		<updated>2018-07-25T05:56:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Noun */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:空|𠀝]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:力|力]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 空&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 力&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;29&amp;lt;br/&amp;gt;sky; air&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;49&amp;lt;br/&amp;gt;power, force&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [kunlykː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;𠀝力&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кунлѵкк)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# air force (RWH: légierő - unknown in SM)&lt;br /&gt;
#: 傌鄉王ㆤ𠀝力 (Cyrillic: Мађар Кєндєи &#039;&#039;&#039;Кунлѵкк&#039;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
#:: &#039;&#039;Royal Hungarian &#039;&#039;&#039;Air Force&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039; (RWH: &#039;&#039;Magyar Királyi &#039;&#039;&#039;Légierő&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039;) The word 𠀝力 is used only in the context of the Royal Hungarian Air Force.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
[[Contionary:空軍|𠀝軍]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E5%8A%9B&amp;diff=121666</id>
		<title>Contionary:空力</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA%E5%8A%9B&amp;diff=121666"/>
		<updated>2018-07-25T05:55:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;==Sino-Magyar== {| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- align=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; Co...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:空|𠀝]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:力|力]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 空&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 力&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;29&amp;lt;br/&amp;gt;sky; air&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;49&amp;lt;br/&amp;gt;power, force&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [kunlykː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;𠀝力&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кунлѵкк)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# air force (RWH: légierő - unknown in SM)&lt;br /&gt;
#: 傌鄉王ㆤ𠀝力 (Cyrillic: Мађар Кєндєи &#039;&#039;&#039;Кунлѵкк&#039;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
#:: &#039;&#039;Royal Hungarian &#039;&#039;&#039;Air Force&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039; (RWH: &#039;&#039;Magyar Királyi &#039;&#039;&#039;Légierő&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039;) The word &#039;&#039;𠀝力&#039;&#039; is used only in the context of the Royal Hungarian Air Force.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
[[Contionary:空軍|𠀝軍]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA&amp;diff=121661</id>
		<title>Contionary:空</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E7%A9%BA&amp;diff=121661"/>
		<updated>2018-07-25T05:44:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot; ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;f...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 𠀝&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt. Form&amp;lt;br/&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 空&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Alternate forms===&lt;br /&gt;
Alternate form 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /kʰuŋ/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [eːɡ]; [ˈlɛvɛɡøː], [leɡ-]&lt;br /&gt;
* Hon: [hun], [huŋɡ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;𠀝&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: єг, лєвєгѫ, лєг-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# sky (RWH: ég)&lt;br /&gt;
# air (RWH: levegő, lég-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:空力|𠀝力]], [[Contionary:空軍|𠀝軍]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121660</id>
		<title>Literature:Gavnentagfaj hondzúfá</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121660"/>
		<updated>2018-07-25T05:43:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Year 1 (78 hondzú) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;The &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavnentagfaj hondzúfá&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教年當配漢字表, literally &amp;quot;List of Hondzú by School Year&amp;quot;), commonly called &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavgyukk hondzú&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教育漢字, literally &amp;quot;Education Hondzú&amp;quot;), is a list of hondzú and associated readings developed and maintained by the Hungarian Ministry of Education that prescribes which hondzú, and which readings of hondzú, Hungarian schoolchildren should learn for each year of primary school. Gavgyukk hondzú is a subset of [[Tagjony hondzúfá]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first version of the list was introduced in 1949, and has subsequently been modified a number of times.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 1 (78 hondzú)===&lt;br /&gt;
Where two hondzú are listed, separated by a stroke (/), the form to the left is the Old Form (古字形, &#039;&#039;gódzúhen&#039;&#039;), and the one to the right is the New Form (新字形, &#039;&#039;síndzúhen&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 1 || [[Contionary:一|一]] || 1 || /ʔiɪt̚/ || ít̚/et̚/ett || egy/egye- || one || In legal/financial applications, 壹/弌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || [[Contionary:二|二]] || 2 || /ȵiɪH/ || nyi&#039;, nyí || kette-/kettő/két || two || In legal/financial applications, 貳/弍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || [[Contionary:三|三]] || 3 || /sɑm/ || szam || {{nowrap|három/hárma-/harma-}} || three || In legal/financial applications, 弎 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || [[Contionary:四|四]] || 5 || /siɪH/ || si&#039;/sí || négy/negye- || four || In legal/financial applications, 肆 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || [[Contionary:五|五]] || 4 || /ŋuoX/ || gu&amp;quot;/gú || öt || five || In legal/financial applications, 伍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 || [[Contionary:六|六]] || 4 || /lɨuk̚/ || lyük̚/lyükk || hat || six  || In legal/financial applications, 陸 is used - see Kyoiku 631.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 || 𠀁/[[Contionary:七|七]] || 2 || /t͡sʰiɪt̚/ || szít̚/szet̚/szett || hét/hete- || seven || In legal/financial applications, 柒 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 8 || [[Contionary:八|八]] || 8 || /pˠɛt̚/ || pet̚/pett || nyolc || eight || In legal/financial applications, 捌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 9 || [[Contionary:九|九]] || 2 || /kɨuX/ || kü&amp;quot;/kű || kilenc || nine || In legal/financial applications, 玖 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10 || [[Contionary:十|十]] || 2 || /d͡ʑiɪp̚/ || dzsíp̚/dzsipp || tíz/tize- || ten || In legal/financial applications, 拾 is used - see Kyoiku 317.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11 || [[Contionary:百|百]] || 6 || /pˠæk̚/ || pek̚/pekk || száz || hundred || In legal/financial applications, 佰 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 || [[Contionary:千|千]] || 3 || /t͡sʰen/ || szin || ezer/ezre- || thousand || In legal/financial applications, 仟 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13 || [[Contionary:上|上]] || 3 || /d͡ʑɨɐŋH/ || csön(g), san || fel || up&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14 || [[Contionary:下|下]] || 3 || /ɦˠaH/ || ha&#039;/ha, ga&#039;/ga || le, le-; al- || down; lower-, under- (as prefix)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 15 || [[Contionary:左|左]] || 5 || /t͡sɑH/ || ca&#039;/ca || bal || left (side); mis-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 16 || [[Contionary:右|右]] || 5 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || jobb || right (side)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 || [[Contionary:中|中]] || 4 || /ʈɨuŋ/ || csun(g) || köz/köze-/közé-/közö- || middle&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 18 || [[Contionary:大|大]] || 3 || /dɑiH/ || daj&#039;, dá&#039;, da&amp;quot; || nagy; fő || big; main, major (uncommon)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 19 || [[Contionary:小|小]] || 3 || /siᴇuX/ || söv, su&amp;quot; || kis, kics- || small, little&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 20 || [[Contionary:月|月]] || 4 || /ŋʉɐt̚/ || gvöt̚/gvött || hold; hó || moon; month&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 || 𡆠/[[Contionary:日|日]] || 4 || /ȵiɪt̚/ || jit̚/nyit̚/jitt/nyitt || nap || sun; day || 𡆠 used now only in [[Contionary:月日|月𡆠]], &amp;quot;hó-nap&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 22 || [[Contionary:年|年]] || 6 || /nen/ || nen || év || year&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 23 || [[Contionary:早|早]] || 6 || /t͡sɑuX/ || cav, có || kora, korán || early (adv)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 24 || [[Contionary:木|木]] || 4 || /muk̚/ || muk̚/mukk || fa; fa- || tree; wood; wooden&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 25 || [[Contionary:林|林]] || 8 || /liɪm/ || rim || erd-/erdő/erde- || forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 || [[Contionary:山|山]] || 3 || /ʃˠɛn/ || sen || hegy || mountain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 27 || [[Contionary:川|川]] || 3 || /t͡ɕʰiuᴇn/ || tyén || jó || river || in RWH, &amp;quot;jó&amp;quot; is now found in names only, e.g. Sajó; RWH &amp;quot;folyó&amp;quot; is not used in SM.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 28 || [[Contionary:土|土]] || 3 || /tʰuoX/ || ho&amp;quot;/hó || talaj || soil, earth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 29 || [[Contionary:空|𠀝]] (空) || 6 || /kʰuŋ/ || hun(g) || ég; lég-/levegő || sky; air || 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 30 || [[Contionary:田|田]] || 5 || /den/ || den || mező/meze-; den || field; land || The &amp;quot;land&amp;quot; meaning, read with the Hon reading, is in the sense of e.g. farmland, ploughed land. RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is a loan from German and is considered non-standard since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 31 || [[Contionary:天|天]] || 4 || /tʰen/ || ten, hen || menny || sky, heavens&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 32 || [[Contionary:生|生]] || 5 || /ʃˠæŋ/ || sen(g) || nő; szűl || to grow; to give birth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 33 || [[Contionary:花|花]] || 7 || /hˠua/ || va || virág || flower&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 34 || [[Contionary:草|草]] || 9 || /t͡sʰɑuX/ || szav, szó || fű, füv- || grass&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 35 || 蟲/[[Contionary:虫|虫]] || 6 || /ɖɨuŋ/ || dün(g) || rovar || insect&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 36 || [[Contionary:犬|犬]] || 4 || /kʰwenX/ || vin || eb || dog  || RWH word &#039;kutya&#039;, written [[Contionary:狗|狗]], is known fairly widely, but not often used, and isn&#039;t on tagjony list.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 37 || [[Contionary:人|人]] || 2 || /ȵiɪn/ || nyín; ín, in || nyín ; nép || person, individual; people || In the sense of &amp;quot;person&amp;quot;, RHW &amp;quot;személy&amp;quot; is unknown; &amp;quot;nyín&amp;quot; is used instead.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 38 || [[Contionary:名|名]] || 6 || /miᴇŋ/ || min(g), mén(g) || hír; név/neve- || fame; name&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 39 || [[Contionary:女|女]] || 3 || /ɳɨʌX/ || (nyü), nő || nő || woman, wife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 40 || [[Contionary:男|男]] || 7 || /nʌm/ || nam || huja; hím	|| man; male || RWH &amp;quot;férfi&amp;quot; is known but rare. &amp;quot;huja&amp;quot; is from Proto-Uralic *&#039;&#039;koje&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Kildin Sami &#039;&#039;kuj&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 41 || [[Contionary:子|子]] || 3 || /t͡sɨX/ || ce&amp;quot; || gyerek || child&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 42 || [[Contionary:目|目]] || 5 || /mɨuk̚/ || mük̚/mükk || szem; vél || eye; to opine, to consider&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 43 || [[Contionary:耳|耳]] || 6 || /ȵɨX/ || nye || fül || ear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 44 || [[Contionary:口|口]] || 3 || /kʰəuX/ || hu || száj || mouth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 45 || [[Contionary:手|手]] || 4 || /ɕɨuX/ || szü/szű || kéz, keze- || hand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 46 || [[Contionary:足|足]] || 7 || /t͡sɨok̚/ || csük̚/csükk || láb; lép || foot, leg; to step&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 47 || [[Contionary:見|見]] || 7 || /kenH/ || kin || lát || to see&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 48 || [[Contionary:音|音]] || 9 || /ʔˠiɪm/ || üm || hang || sound, voice&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 49 || [[Contionary:力|力]] || 2 || /lɨk̚/ || lük̚/lükk || erő, ere-; -ség/-ság || power, force, strength; ability || Use as a suffix is now uncommon but still correct.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 50 || 氣/[[Contionary:気|気]] || 6 || /kʰɨiH/, /hɨiH/ || tyü&#039;, hü&#039; || erő, ere- || energy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 51 || [[Contionary:入|入]] || 2 || /ȵiɪp̚/ || nyíp̚/nyípp || be/be-; -ba/-be || in, in- || Use as illative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 52 || [[Contionary:出|出]] || 5 || /t͡ɕʰiuɪt̚/ || tyot̚/tyott || ki/ki-; -ból/-ből || out, out- || Use as elative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 53 || [[Contionary:立|立]] || 5 || /liɪp̚/ || líp̚/lípp || áll || to stand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 54 || [[Contionary:休|休]] || 6 || /hɨu/ || hü || pihen || to rest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 55 || [[Contionary:先|先]] || 6 || /sen/ || szen || el- || first, before, beforehand, etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 56 || [[Contionary:夕|夕]] || 3 || /ziᴇk̚/ || zsek̚/zsekk || est, este || evening (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 57 || [[Contionary:本|本]] || 5 || /puənX/ || fun || gyök, gyök{ér} || root&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 58 || [[Contionary:文|文]] || 4 || /mɨun/ || mün || mün || written language; text || RWH phrasal noun &amp;quot;írott nyelv&amp;quot; not used; RWH &amp;quot;szöveg&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 59 || [[Contionary:字|字]] || 6 || /d͡zɨH/ || dzu, dze || betű || letter, character&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 60 || 學/[[Contionary:学|学]] || 8 || /ɦˠʌk̚/ || hak̚/gak̚/gakk || tan, -tan || science, study (n), -logy, theory, doctrine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 61 || [[Contionary:校|校]] || 10 || /ɦˠauH/ || hav/gav || gú || school || Used mostly in compounds, but occasionally alone, read as &amp;quot;gú&amp;quot;. RWH &amp;quot;iskola&amp;quot; is known, written in Squarescript.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 62 || [[Contionary:村|村]] || 7 || /t͡sʰuən/ || szün || szün || hamlet,&amp;amp;nbsp;settlement,&amp;amp;nbsp;village || RWH word &amp;quot;falú does not exist.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 63&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | [[Contionary:町|町]]&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 7&lt;br /&gt;
| /tʰeŋ/&lt;br /&gt;
| hen(g)&lt;br /&gt;
| tér&lt;br /&gt;
| field, area, square&amp;amp;nbsp;(in&amp;amp;nbsp;city)&lt;br /&gt;
| Used for all RW senses of &amp;quot;tér&amp;quot;; pitch/rink/etc - area for playing a game (RWH &amp;quot;pálya&amp;quot; is unknown).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| /deŋX/&lt;br /&gt;
| den(g)&lt;br /&gt;
| dengg&lt;br /&gt;
| town;&amp;lt;br/&amp;gt;ward (subdivision of a city)&lt;br /&gt;
| RHW &amp;quot;falú&amp;quot; and &amp;quot;kerület&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 64 || [[Contionary:森|森]] || 12 || /ʃˠiɪm/ || sim || bozót || thicket, dense forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 65 || [[Contionary:正|正]] || 5 || /t͡ɕiᴇŋ/ || csén(g) || cséngg || precise, exact; right, correct || RHW &amp;quot;pontos&amp;quot; and &amp;quot;helyes&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 66 || [[Contionary:水|水]] || 4 || /ɕˠiuɪX/ || si || víz || water&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 67 || [[Contionary:火|火]] || 4 || /huɑX/ || va&amp;quot; || tűz || fire&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 68 || [[Contionary:玉|玉]] || 5 || /ŋɨok̚/ || gyük̚/gyükk/ék || ék || gem, jewel || Mostly used in compounds.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 69 || [[Contionary:王|王]] || 4 || /ɦʉɐŋ/ || hán(g) || kende; hán || king || &amp;quot;kende&amp;quot; is used only for the king of Hungary; &amp;quot;hán&amp;quot; for all others. RHW &amp;quot;király&amp;quot; is known (written in Squarescript) but considered obsolete.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 70 || [[Contionary:石|石]] || 5 || /d͡ʑiᴇk̚/ || gyég || kő, köv-, kav- || stone, rock&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 71 || 絲/[[Contionary:糸|糸]] || 6 || /sɨ/ || sze || szíj; sáv || string, thread; lane, row || RWH &amp;quot;cérna&amp;quot; is loan from German - known in SM but considered non-standard; &amp;quot;szíj&amp;quot; is not used in RWH sense of &amp;quot;belt&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 72 || [[Contionary:貝|貝]] || 7 || /pɑiH/ || paj || paj || coin || RHW &amp;quot;érme&amp;quot; is unknown. RWH &amp;quot;pénz&amp;quot; (as &amp;quot;péndz&amp;quot;) is known (written in Squarescript), but is not used like RWH &amp;quot;aprópénz&amp;quot; for &amp;quot;coin(s)&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 73 || [[Contionary:車|車]] || 7 || /t͡ɕʰia/ || sa || szekér || vehicle || RWH &amp;quot;kocsi&amp;quot; is unknown; &amp;quot;szekér&amp;quot; is used to refer to all sorts of land vehicle, powered or otherwise.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 74 || [[Contionary:金|金]] || 8 || /kˠiɪm/ || küm || fém || metal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 75 || 雨/[[Contionary:㲾|㲾]] || 7 || /ɦɨoX/ || hö&#039; || ragy || rain || SM &amp;quot;ragy&amp;quot; cf. Mansi &#039;&#039;rakw&#039;&#039;; RWH &amp;quot;eső&amp;quot; does not exist in the sense of &amp;quot;rain&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 76 || [[Contionary:赤|赤]] || 7 || /t͡ɕʰiᴇk̚/ || tyek̚/tyekk || pir, pir{os} || red&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 77 || [[Contionary:青|青]] || 8 || /t͡sʰeŋ/ || szén(g) || kék || blue; black (of hair);&amp;lt;br/&amp;gt;green (of forests)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 78 || [[Contionary:白|白]] || 5 || /bˠæk̚/ || bek̚/bekk || fehér/fejér || white&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121659</id>
		<title>Literature:Gavnentagfaj hondzúfá</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Literature:Gavnentagfaj_hondz%C3%BAf%C3%A1&amp;diff=121659"/>
		<updated>2018-07-25T05:37:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Year 1 (78 hondzú) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;The &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavnentagfaj hondzúfá&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教年當配漢字表, literally &amp;quot;List of Hondzú by School Year&amp;quot;), commonly called &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Gavgyukk hondzú&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; (教育漢字, literally &amp;quot;Education Hondzú&amp;quot;), is a list of hondzú and associated readings developed and maintained by the Hungarian Ministry of Education that prescribes which hondzú, and which readings of hondzú, Hungarian schoolchildren should learn for each year of primary school. Gavgyukk hondzú is a subset of [[Tagjony hondzúfá]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
The first version of the list was introduced in 1949, and has subsequently been modified a number of times.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Year 1 (78 hondzú)===&lt;br /&gt;
Where two hondzú are listed, separated by a stroke (/), the form to the left is the Old Form (古字形, &#039;&#039;gódzúhen&#039;&#039;), and the one to the right is the New Form (新字形, &#039;&#039;síndzúhen&#039;&#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! # !! &#039;&#039;&#039;Hondzú&#039;&#039;&#039; !! Strokes !! Middle&amp;amp;nbsp;Chinese reading !! Hon&amp;amp;nbsp;(Sinitic)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Native&amp;amp;nbsp;(Ma)&amp;amp;nbsp;reading&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Meaning&#039;&#039;&#039; !! &#039;&#039;&#039;Notes&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| 1 || [[Contionary:一|一]] || 1 || /ʔiɪt̚/ || ít̚/et̚/ett || egy/egye- || one || In legal/financial applications, 壹/弌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 || [[Contionary:二|二]] || 2 || /ȵiɪH/ || nyi&#039;, nyí || kette-/kettő/két || two || In legal/financial applications, 貳/弍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 || [[Contionary:三|三]] || 3 || /sɑm/ || szam || {{nowrap|három/hárma-/harma-}} || three || In legal/financial applications, 弎 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 || [[Contionary:四|四]] || 5 || /siɪH/ || si&#039;/sí || négy/negye- || four || In legal/financial applications, 肆 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 || [[Contionary:五|五]] || 4 || /ŋuoX/ || gu&amp;quot;/gú || öt || five || In legal/financial applications, 伍 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 || [[Contionary:六|六]] || 4 || /lɨuk̚/ || lyük̚/lyükk || hat || six  || In legal/financial applications, 陸 is used - see Kyoiku 631.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 || 𠀁/[[Contionary:七|七]] || 2 || /t͡sʰiɪt̚/ || szít̚/szet̚/szett || hét/hete- || seven || In legal/financial applications, 柒 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 8 || [[Contionary:八|八]] || 8 || /pˠɛt̚/ || pet̚/pett || nyolc || eight || In legal/financial applications, 捌 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 9 || [[Contionary:九|九]] || 2 || /kɨuX/ || kü&amp;quot;/kű || kilenc || nine || In legal/financial applications, 玖 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 10 || [[Contionary:十|十]] || 2 || /d͡ʑiɪp̚/ || dzsíp̚/dzsipp || tíz/tize- || ten || In legal/financial applications, 拾 is used - see Kyoiku 317.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 11 || [[Contionary:百|百]] || 6 || /pˠæk̚/ || pek̚/pekk || száz || hundred || In legal/financial applications, 佰 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 12 || [[Contionary:千|千]] || 3 || /t͡sʰen/ || szin || ezer/ezre- || thousand || In legal/financial applications, 仟 is used.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 13 || [[Contionary:上|上]] || 3 || /d͡ʑɨɐŋH/ || csön(g), san || fel || up&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 14 || [[Contionary:下|下]] || 3 || /ɦˠaH/ || ha&#039;/ha, ga&#039;/ga || le, le-; al- || down; lower-, under- (as prefix)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 15 || [[Contionary:左|左]] || 5 || /t͡sɑH/ || ca&#039;/ca || bal || left (side); mis-&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 16 || [[Contionary:右|右]] || 5 || /ɦɨuX/ || hü&amp;quot;/hű || jobb || right (side)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 17 || [[Contionary:中|中]] || 4 || /ʈɨuŋ/ || csun(g) || köz/köze-/közé-/közö- || middle&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 18 || [[Contionary:大|大]] || 3 || /dɑiH/ || daj&#039;, dá&#039;, da&amp;quot; || nagy; fő || big; main, major (uncommon)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 19 || [[Contionary:小|小]] || 3 || /siᴇuX/ || söv, su&amp;quot; || kis, kics- || small, little&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 20 || [[Contionary:月|月]] || 4 || /ŋʉɐt̚/ || gvöt̚/gvött || hold; hó || moon; month&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 21 || 𡆠/[[Contionary:日|日]] || 4 || /ȵiɪt̚/ || jit̚/nyit̚/jitt/nyitt || nap || sun; day || 𡆠 used now only in [[Contionary:月日|月𡆠]], &amp;quot;hó-nap&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 22 || [[Contionary:年|年]] || 6 || /nen/ || nen || év || year&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 23 || [[Contionary:早|早]] || 6 || /t͡sɑuX/ || cav, có || kora, korán || early (adv)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 24 || [[Contionary:木|木]] || 4 || /muk̚/ || muk̚/mukk || fa; fa- || tree; wood; wooden&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 25 || [[Contionary:林|林]] || 8 || /liɪm/ || rim || erd-/erdő/erde- || forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 26 || [[Contionary:山|山]] || 3 || /ʃˠɛn/ || sen || hegy || mountain&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 27 || [[Contionary:川|川]] || 3 || /t͡ɕʰiuᴇn/ || tyén || jó || river || in RWH, &amp;quot;jó&amp;quot; is now found in names only, e.g. Sajó; RWH &amp;quot;folyó&amp;quot; is not used in SM.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 28 || [[Contionary:土|土]] || 3 || /tʰuoX/ || ho&amp;quot;/hó || talaj || soil, earth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 29 || [[Contionary:𠀝|𠀝]] (空) || 6 || /kʰuŋ/ || hun(g) || ég; lég-/levegő || sky; air || 空 is recognised as an acceptable variant; mostly used in works translated from Chinese or Japanese.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 30 || [[Contionary:田|田]] || 5 || /den/ || den || mező/meze-; den || field; land || The &amp;quot;land&amp;quot; meaning, read with the Hon reading, is in the sense of e.g. farmland, ploughed land. RWH &amp;quot;föld&amp;quot; is a loan from German and is considered non-standard since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 31 || [[Contionary:天|天]] || 4 || /tʰen/ || ten, hen || menny || sky, heavens&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 32 || [[Contionary:生|生]] || 5 || /ʃˠæŋ/ || sen(g) || nő; szűl || to grow; to give birth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 33 || [[Contionary:花|花]] || 7 || /hˠua/ || va || virág || flower&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 34 || [[Contionary:草|草]] || 9 || /t͡sʰɑuX/ || szav, szó || fű, füv- || grass&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 35 || 蟲/[[Contionary:虫|虫]] || 6 || /ɖɨuŋ/ || dün(g) || rovar || insect&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 36 || [[Contionary:犬|犬]] || 4 || /kʰwenX/ || vin || eb || dog  || RWH word &#039;kutya&#039;, written [[Contionary:狗|狗]], is known fairly widely, but not often used, and isn&#039;t on tagjony list.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 37 || [[Contionary:人|人]] || 2 || /ȵiɪn/ || nyín; ín, in || nyín ; nép || person, individual; people || In the sense of &amp;quot;person&amp;quot;, RHW &amp;quot;személy&amp;quot; is unknown; &amp;quot;nyín&amp;quot; is used instead.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 38 || [[Contionary:名|名]] || 6 || /miᴇŋ/ || min(g), mén(g) || hír; név/neve- || fame; name&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 39 || [[Contionary:女|女]] || 3 || /ɳɨʌX/ || (nyü), nő || nő || woman, wife&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 40 || [[Contionary:男|男]] || 7 || /nʌm/ || nam || huja; hím	|| man; male || RWH &amp;quot;férfi&amp;quot; is known but rare. &amp;quot;huja&amp;quot; is from Proto-Uralic *&#039;&#039;koje&#039;&#039;, cf. Mansi &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Khanty &#039;&#039;χoj&#039;&#039;, Kildin Sami &#039;&#039;kuj&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 41 || [[Contionary:子|子]] || 3 || /t͡sɨX/ || ce&amp;quot; || gyerek || child&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 42 || [[Contionary:目|目]] || 5 || /mɨuk̚/ || mük̚/mükk || szem; vél || eye; to opine, to consider&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 43 || [[Contionary:耳|耳]] || 6 || /ȵɨX/ || nye || fül || ear&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 44 || [[Contionary:口|口]] || 3 || /kʰəuX/ || hu || száj || mouth&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 45 || [[Contionary:手|手]] || 4 || /ɕɨuX/ || szü/szű || kéz, keze- || hand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 46 || [[Contionary:足|足]] || 7 || /t͡sɨok̚/ || csük̚/csükk || láb; lép || foot, leg; to step&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 47 || [[Contionary:見|見]] || 7 || /kenH/ || kin || lát || to see&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 48 || [[Contionary:音|音]] || 9 || /ʔˠiɪm/ || üm || hang || sound, voice&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 49 || [[Contionary:力|力]] || 2 || /lɨk̚/ || lük̚/lükk || erő, ere-; -ség/-ság || power, force, strength; ability || Use as a suffix is now uncommon but still correct.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 50 || 氣/[[Contionary:気|気]] || 6 || /kʰɨiH/, /hɨiH/ || tyü&#039;, hü&#039; || erő, ere- || energy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 51 || [[Contionary:入|入]] || 2 || /ȵiɪp̚/ || nyíp̚/nyípp || be/be-; -ba/-be || in, in- || Use as illative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 52 || [[Contionary:出|出]] || 5 || /t͡ɕʰiuɪt̚/ || tyot̚/tyott || ki/ki-; -ból/-ből || out, out- || Use as elative case marker considered obsolete since 1949.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 53 || [[Contionary:立|立]] || 5 || /liɪp̚/ || líp̚/lípp || áll || to stand&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 54 || [[Contionary:休|休]] || 6 || /hɨu/ || hü || pihen || to rest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 55 || [[Contionary:先|先]] || 6 || /sen/ || szen || el- || first, before, beforehand, etc.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 56 || [[Contionary:夕|夕]] || 3 || /ziᴇk̚/ || zsek̚/zsekk || est, este || evening (n)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 57 || [[Contionary:本|本]] || 5 || /puənX/ || fun || gyök, gyök{ér} || root&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 58 || [[Contionary:文|文]] || 4 || /mɨun/ || mün || mün || written language; text || RWH phrasal noun &amp;quot;írott nyelv&amp;quot; not used; RWH &amp;quot;szöveg&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 59 || [[Contionary:字|字]] || 6 || /d͡zɨH/ || dzu, dze || betű || letter, character&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 60 || 學/[[Contionary:学|学]] || 8 || /ɦˠʌk̚/ || hak̚/gak̚/gakk || tan, -tan || science, study (n), -logy, theory, doctrine&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 61 || [[Contionary:校|校]] || 10 || /ɦˠauH/ || hav/gav || gú || school || Used mostly in compounds, but occasionally alone, read as &amp;quot;gú&amp;quot;. RWH &amp;quot;iskola&amp;quot; is known, written in Squarescript.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 62 || [[Contionary:村|村]] || 7 || /t͡sʰuən/ || szün || szün || hamlet,&amp;amp;nbsp;settlement,&amp;amp;nbsp;village || RWH word &amp;quot;falú does not exist.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 63&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | [[Contionary:町|町]]&lt;br /&gt;
| rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; | 7&lt;br /&gt;
| /tʰeŋ/&lt;br /&gt;
| hen(g)&lt;br /&gt;
| tér&lt;br /&gt;
| field, area, square&amp;amp;nbsp;(in&amp;amp;nbsp;city)&lt;br /&gt;
| Used for all RW senses of &amp;quot;tér&amp;quot;; pitch/rink/etc - area for playing a game (RWH &amp;quot;pálya&amp;quot; is unknown).&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| /deŋX/&lt;br /&gt;
| den(g)&lt;br /&gt;
| dengg&lt;br /&gt;
| town;&amp;lt;br/&amp;gt;ward (subdivision of a city)&lt;br /&gt;
| RHW &amp;quot;falú&amp;quot; and &amp;quot;kerület&amp;quot; are unknown&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 64 || [[Contionary:森|森]] || 12 || /ʃˠiɪm/ || sim || bozót || thicket, dense forest&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 65 || [[Contionary:正|正]] || 5 || /t͡ɕiᴇŋ/ || csén(g) || cséngg || precise, exact; right, correct || RHW &amp;quot;pontos&amp;quot; and &amp;quot;helyes&amp;quot; unknown.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 66 || [[Contionary:水|水]] || 4 || /ɕˠiuɪX/ || si || víz || water&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 67 || [[Contionary:火|火]] || 4 || /huɑX/ || va&amp;quot; || tűz || fire&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 68 || [[Contionary:玉|玉]] || 5 || /ŋɨok̚/ || gyük̚/gyükk/ék || ék || gem, jewel || Mostly used in compounds.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 69 || [[Contionary:王|王]] || 4 || /ɦʉɐŋ/ || hán(g) || kende; hán || king || &amp;quot;kende&amp;quot; is used only for the king of Hungary; &amp;quot;hán&amp;quot; for all others. RHW &amp;quot;király&amp;quot; is known (written in Squarescript) but considered obsolete.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 70 || [[Contionary:石|石]] || 5 || /d͡ʑiᴇk̚/ || gyég || kő, köv-, kav- || stone, rock&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 71 || 絲/[[Contionary:糸|糸]] || 6 || /sɨ/ || sze || szíj; sáv || string, thread; lane, row || RWH &amp;quot;cérna&amp;quot; is loan from German - known in SM but considered non-standard; &amp;quot;szíj&amp;quot; is not used in RWH sense of &amp;quot;belt&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 72 || [[Contionary:貝|貝]] || 7 || /pɑiH/ || paj || paj || coin || RHW &amp;quot;érme&amp;quot; is unknown. RWH &amp;quot;pénz&amp;quot; (as &amp;quot;péndz&amp;quot;) is known (written in Squarescript), but is not used like RWH &amp;quot;aprópénz&amp;quot; for &amp;quot;coin(s)&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 73 || [[Contionary:車|車]] || 7 || /t͡ɕʰia/ || sa || szekér || vehicle || RWH &amp;quot;kocsi&amp;quot; is unknown; &amp;quot;szekér&amp;quot; is used to refer to all sorts of land vehicle, powered or otherwise.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 74 || [[Contionary:金|金]] || 8 || /kˠiɪm/ || küm || fém || metal&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 75 || 雨/[[Contionary:㲾|㲾]] || 7 || /ɦɨoX/ || hö&#039; || ragy || rain || SM &amp;quot;ragy&amp;quot; cf. Mansi &#039;&#039;rakw&#039;&#039;; RWH &amp;quot;eső&amp;quot; does not exist in the sense of &amp;quot;rain&amp;quot;.&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 76 || [[Contionary:赤|赤]] || 7 || /t͡ɕʰiᴇk̚/ || tyek̚/tyekk || pir, pir{os} || red&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 77 || [[Contionary:青|青]] || 8 || /t͡sʰeŋ/ || szén(g) || kék || blue; black (of hair);&amp;lt;br/&amp;gt;green (of forests)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 78 || [[Contionary:白|白]] || 5 || /bˠæk̚/ || bek̚/bekk || fehér/fejér || white&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sino-Magyar]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%9C%9F&amp;diff=121658</id>
		<title>Contionary:土</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%9C%9F&amp;diff=121658"/>
		<updated>2018-07-25T05:36:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 土&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 28.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /tʰuoX/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [tɒlɒj]&lt;br /&gt;
* Hon: [ho]&amp;quot;, [hoː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;土&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: талај)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# soil, earth (RWH: talaj)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121657</id>
		<title>Contionary:川</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121657"/>
		<updated>2018-07-25T05:35:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Noun */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 川&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡ɕʰiuᴇn/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [joː]&lt;br /&gt;
* Hon: [ceːn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;川&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: јо)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# river (RWH: folyó - &#039;&#039;not used in the sense of &amp;quot;river&amp;quot;.&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121656</id>
		<title>Contionary:川</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121656"/>
		<updated>2018-07-25T05:34:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Sino-Magyar */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 川&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡ɕʰiuᴇn/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [joː]&lt;br /&gt;
* Hon: [ceːn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;川&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: јо)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# river (RWH: folyó)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;RWH &#039;&#039;folyó&#039;&#039; is not used in the sense of &amp;quot;river&amp;quot;.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121655</id>
		<title>Contionary:川</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%9D&amp;diff=121655"/>
		<updated>2018-07-25T05:34:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 川&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡ɕʰiuᴇn/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [joː]&lt;br /&gt;
* Hon: [ceːn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;川&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: јо)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# river (RWH: jó)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;RWH &#039;&#039;folyó&#039;&#039; is not used in the sense of &amp;quot;river&amp;quot;.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B1%B1&amp;diff=121654</id>
		<title>Contionary:山</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B1%B1&amp;diff=121654"/>
		<updated>2018-07-25T05:32:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 山&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 26.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /ʃˠɛn/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [hɛɟ]&lt;br /&gt;
* Hon: [ʃɛn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;山&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: хєђ)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# mountain (RWH: hegy)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%8F%B3&amp;diff=121653</id>
		<title>Contionary:右</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%8F%B3&amp;diff=121653"/>
		<updated>2018-07-25T05:29:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 右&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /ɦɨuX/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [jobː]&lt;br /&gt;
* Hon: [hy]&amp;quot; [hyː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;右&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: јобб)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# right (side) (RWH: jobb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%A6&amp;diff=121652</id>
		<title>Contionary:左</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%A6&amp;diff=121652"/>
		<updated>2018-07-25T05:28:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 左&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡sɑH/  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [bɒl]&lt;br /&gt;
* Hon: [t͡sɒ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;左&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: бал, бал-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# left (side) (RWH: bal)&lt;br /&gt;
# mis- (RWH: bal-)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;Since 1977, the use of&#039;&#039; 左 &#039;&#039;as a prefix &#039;&#039;&#039;bal-&#039;&#039;&#039; has been discouraged&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%A6&amp;diff=121651</id>
		<title>Contionary:左</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B7%A6&amp;diff=121651"/>
		<updated>2018-07-25T05:27:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: Created page with &amp;quot;  ==Sino-Magyar== {| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot; |- valign=&amp;quot;center&amp;quot; | bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; |&amp;lt;span style=&amp;quot;...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 左&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡sɑH/  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [bɒl]&lt;br /&gt;
* Hon: [t͡sɒ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;左&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: бал, бал-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# left (side) (RWH: bal)&lt;br /&gt;
# mis- (RWH: bal-)&lt;br /&gt;
#: &#039;&#039;Since 1977, the use of&#039;&#039; 左 &#039;&#039;as a prefix &#039;&#039;&#039;bal-&#039;&#039;&#039; has been discouraged&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar numbers]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%A8&amp;diff=121617</id>
		<title>Contionary:木</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%A8&amp;diff=121617"/>
		<updated>2018-07-25T00:54:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New &amp;amp; Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 木&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 24. 4 strokes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /muk̚/   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [ˈfɒ]&lt;br /&gt;
* Hon: [muk̚], [mukː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;木&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: фа)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# tree; wood (RWH: fa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;木&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: фа)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# wooden (RWH: fa)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:木ゆて|木ゆて]], [[Contionary:木ゆてひ|木ゆてひ]], [[Contionary:木ゆㆳひ|木ゆㆳひ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E3%86%A4&amp;diff=121616</id>
		<title>Contionary:年ㆤ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E3%86%A4&amp;diff=121616"/>
		<updated>2018-07-25T00:53:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:年|年]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #22).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈeːvi]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;年ㆤ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: єви)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# daily (RWH: évi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E5%AD%A3&amp;diff=121615</id>
		<title>Contionary:年季</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E5%AD%A3&amp;diff=121615"/>
		<updated>2018-07-25T00:53:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:年|年]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:季|季]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;22&amp;lt;br/&amp;gt;year&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;x&amp;lt;br/&amp;gt;period&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈeːvsɒk]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;年季&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: євсак)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# season (of year) (RWH: évszak)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E3%81%8A%E3%84%85%E3%81%B2%E3%81%8A&amp;diff=121614</id>
		<title>Contionary:年おㄅひお</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4%E3%81%8A%E3%84%85%E3%81%B2%E3%81%8A&amp;diff=121614"/>
		<updated>2018-07-25T00:52:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:年|年]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #21).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈeːvɛntɛ]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adverb===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;年おㄅひお&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: євєнтє)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# yearly (RWH: évente)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4&amp;diff=121613</id>
		<title>Contionary:年</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B9%B4&amp;diff=121613"/>
		<updated>2018-07-25T00:52:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New &amp;amp; Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 年&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 22. 6 strokes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /nen/   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [eːv]&lt;br /&gt;
* Hon: [nɛn]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;年&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: єв)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# year (RWH: év)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:年ㆤ|年ㆤ]], [[Contionary:年おㄅひお|年おㄅひお]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 年よゝ (Cyrillic: єстєндѫ) (&#039;&#039;noun&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
#: year (RWH: esztendő)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:年季|年季]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9%E3%84%A6&amp;diff=121612</id>
		<title>Contionary:早ㄦ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9%E3%84%A6&amp;diff=121612"/>
		<updated>2018-07-25T00:51:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:早|早]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #23).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈhɒmɒr]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adverb===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;早ㄦ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: хамар)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# soon; quickly (RWH: hamar)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9%E3%86%A4&amp;diff=121611</id>
		<title>Contionary:早ㆤ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9%E3%86%A4&amp;diff=121611"/>
		<updated>2018-07-25T00:51:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:早|早]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #23).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈkorɒi]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;早ㆤ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кораи)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# early (RWH: korai)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9&amp;diff=121610</id>
		<title>Contionary:早</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A9&amp;diff=121610"/>
		<updated>2018-07-25T00:51:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New &amp;amp; Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 早&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 23. 6 strokes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /t͡sɑuX/    &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [ˈkorɒ], [ˈkoraːn]&lt;br /&gt;
* Hon: [t͡sɒw], [t͡soː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adverb===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;早&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кора, коран)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# early (RWH: kora, korán)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:早ㆤ|早ㆤ]], [[Contionary:早ㄦ|早ㄦ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5%E3%84%A1%E3%84%85%E3%81%B2%E3%82%86&amp;diff=121609</id>
		<title>Contionary:日ㄡㄅひゆ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5%E3%84%A1%E3%84%85%E3%81%B2%E3%82%86&amp;diff=121609"/>
		<updated>2018-07-25T00:50:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:日|日]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #21).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈnɒpontɒ]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adverb===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;日ㄡㄅひゆ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: напонта)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# daily (RWH: naponta)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5%E3%86%A4&amp;diff=121608</id>
		<title>Contionary:日ㆤ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5%E3%86%A4&amp;diff=121608"/>
		<updated>2018-07-25T00:50:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:日|日]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #21).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈnɒpi]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;日ㆤ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: напи)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# daily (RWH: napi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5&amp;diff=121607</id>
		<title>Contionary:日</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%97%A5&amp;diff=121607"/>
		<updated>2018-07-25T00:49:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 日&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 𡆠&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 21. 4 strokes. Old form 𡆠 now used only in the compound [[Contionary:月日|月𡆠]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /ȵiɪt̚/   &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [nɒp]&lt;br /&gt;
* Hon: [jit̚], [ɲit̚], [jitː], [ɲitː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;日&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: нап)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# day (RWH: nap)&lt;br /&gt;
# sun (RWH: nap)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:日ㆤ|日ㆤ]], [[Contionary:日ㄡㄅひゆ|日ㄡㄅひゆ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:月日|月𡆠]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F%E5%AD%A6&amp;diff=121606</id>
		<title>Contionary:小学</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F%E5%AD%A6&amp;diff=121606"/>
		<updated>2018-07-25T00:49:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:小|小]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:学|学]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 小&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 學&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;19&amp;lt;br/&amp;gt;small&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;60&amp;lt;br/&amp;gt;learning&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [ˈʃuɡɒkː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;小学&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: шугакк)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# elementary school, primary school (RWH: általános iskola - unknown in SM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F%E3%86%A4&amp;diff=121605</id>
		<title>Contionary:小ㆤ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F%E3%86%A4&amp;diff=121605"/>
		<updated>2018-07-25T00:48:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:小|小]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #19).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈkit͡ʃi]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;小ㆤ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: кичи)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# small, little (RWH: kicsi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F&amp;diff=121604</id>
		<title>Contionary:小</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%B0%8F&amp;diff=121604"/>
		<updated>2018-07-25T00:47:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 小&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 19. 3 strokes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /siᴇuX/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [kiʃ], [kit͡ʃ-]&lt;br /&gt;
* Hon: [ʃøv], [ʃu]&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;小&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: киш, кич-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# small, little (RWH: kis, kics-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:小ㆤ|小ㆤ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:小学|小学]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E3%84%A1%E3%84%85%E3%81%B2%E3%82%86&amp;diff=121603</id>
		<title>Contionary:月ㄡㄅひゆ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E3%84%A1%E3%84%85%E3%81%B2%E3%82%86&amp;diff=121603"/>
		<updated>2018-07-25T00:47:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:月|月]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #20).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈhɒvontɒ]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adverb===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;月ㄡㄅひゆ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: хавонта)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# monthly (RWH: havonta)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E3%86%A4&amp;diff=121602</id>
		<title>Contionary:月ㆤ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E3%86%A4&amp;diff=121602"/>
		<updated>2018-07-25T00:46:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:月|月]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #20).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈhɒvi]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjective===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;月ㆤ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: хави)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# monthly (RWH: havi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar adjectives]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E6%97%A5&amp;diff=121601</id>
		<title>Contionary:月日</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88%E6%97%A5&amp;diff=121601"/>
		<updated>2018-07-25T00:46:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:月|月]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:日|𡆠]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#D8F781&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Alt.&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:月|月]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:日|日]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;20&amp;lt;br/&amp;gt;moon&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;21&amp;lt;br/&amp;gt;day&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈhoːnɒp]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;月日&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: хонап)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# month (RWH: hónap)&lt;br /&gt;
#: 月𡆠 is standard form, but 月日 is recognised as acceptable alternative.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88&amp;diff=121600</id>
		<title>Contionary:月</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E6%9C%88&amp;diff=121600"/>
		<updated>2018-07-25T00:45:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;floatright&amp;quot; border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- valign=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old &amp;amp; New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 月&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk hondzú]]: Year 1, number 20. 4 strokes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: &lt;br /&gt;
*[[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: Middle Chinese /ŋʉɐt̚/  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* Ma: [hold]; [hoː], [hɒv-]&lt;br /&gt;
* Hon: [gwøt̚], [gwøtː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;月&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: 1. холд; 2. хо, хав-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# moon (RWH: hold)&lt;br /&gt;
# month (RWH: hó, hav-)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
[[Contionary:月ㆤ|月ㆤ]], [[Contionary:月ㄡㄅひゆ|月ㄡㄅひゆ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Compounds===&lt;br /&gt;
[[Contionary:月日|月𡆠]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A7%E5%AD%A6&amp;diff=121599</id>
		<title>Contionary:大学</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A7%E5%AD%A6&amp;diff=121599"/>
		<updated>2018-07-25T00:11:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Welcome to the new word template! &lt;br /&gt;
To speed up some time, we&#039;ve included a handy expansion template that quickly builds up the page. All you need to do is fill in a few things.&lt;br /&gt;
1 = is equal to the name of your language, first-letter capitalised.&lt;br /&gt;
2 = is the actual word.&lt;br /&gt;
POS = This is where you fill in the primary category to which your word belongs to. Is it a noun, an adjective or a verb? Perhaps, a particle? Capitalise the first letter: write Noun, not “noun”.&lt;br /&gt;
IPA = The pronunciation of your word may be filled in here using the International Phonetic Alphabet (accessible by going to Special Characters &amp;gt; IPA).&lt;br /&gt;
POS2 = This will be used to categorise your entry; do not use a capital here, write &#039;&#039;noun&#039;&#039; rather, instead of &#039;&#039;Noun&#039;&#039; (Opposite of POS!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
An example is given here, using the word &#039;&#039;entry&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{subst:User:Chrysophylax/Template:nous&lt;br /&gt;
|1=English&lt;br /&gt;
|2=entry&lt;br /&gt;
|POS=Noun            &lt;br /&gt;
|IPA=ˈentʰɹɪ       &lt;br /&gt;
|POS2=noun &lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- Now you try! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
==Knašta==&lt;br /&gt;
===Alternative forms===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Etymology===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Readings===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Knašta/Líra呢 的 中国语|Líra呢 的 中国语]] (Chinese Reading):&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;daqe&#039;&#039; [daçɛ] &#039;&#039;&#039;(Most common)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Knašta/Líra呢 的 尐中国语|Líra呢 的 尐中国语]] (Mixed Reading):&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Knašta/Líra呢 的 Moða国|Líra呢 的 Moða国]] (Native Reading):&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;gróndaèskola&#039;&#039; [grɑndeskola], &#039;&#039;ůníversíťet&#039;&#039; [univeɾsitjɛt]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;大学&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# University&lt;br /&gt;
#:&#039;&#039;{{Ruby|他|Íl}} {{Ruby|要|vālenca}} {{Ruby|去|gróþ}} {{Ruby|在|o}}{{Ruby|北京|bétǵíng}}&#039;&#039;&#039;{{Ruby|大学|daqe}}&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
#:: &#039;&#039;He wants to go to Beijing University.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Inflection====&lt;br /&gt;
====Usage notes====&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
====Derived terms====&lt;br /&gt;
====Related terms====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
{| border=1 cellpadding=&amp;quot;5&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;0&amp;quot;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;New&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:大|大]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; [[Contionary:学|学]]&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#58D3F7&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;Old&amp;lt;br/&amp;gt;Form&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 大&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|&amp;lt;span style=&amp;quot;font-size: 200%&amp;quot;&amp;gt; 學&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
|- align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
| bgcolor=&amp;quot;#F6CECE&amp;quot;|&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&amp;lt;small&amp;gt;[[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]]&amp;lt;/small&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&amp;lt;small&amp;gt;Meaning&amp;lt;/small&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;18&amp;lt;br/&amp;gt;big&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|align=&amp;quot;center&amp;quot; |&amp;lt;small&amp;gt;60&amp;lt;br/&amp;gt;learning&amp;lt;/small&amp;gt;&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: n/a&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: [dɒjɡɒkː]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;大学&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: дајгакк)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# university (RWH: főiskola, egyetem - both unknown in SM)&lt;br /&gt;
#: ゆ東京&#039;&#039;&#039;大学&#039;&#039;&#039;ㄨゆ通ひゆそ｡ (Cyrillic: А Тунћєнг-&#039;&#039;&#039;Дајгакк&#039;&#039;&#039;ба јартам.)&lt;br /&gt;
#:: &#039;&#039;I attended Tokyo &#039;&#039;&#039;University&#039;&#039;&#039;.&#039;&#039; (RWH: &#039;&#039;A tókiói &#039;&#039;&#039;egyetem&#039;&#039;&#039;re jártam.&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Synonyms====&lt;br /&gt;
# ヱフイカヲリミイㄐヲヽㄐ (Cyrillic: унивєрзитєт)&lt;br /&gt;
#: loanword from German &amp;quot;Universität&amp;quot; (&#039;&#039;archaic&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Knašta nouns]] [[Category:Knašta words]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A7%E3%86%A4%E3%82%86&amp;diff=121598</id>
		<title>Contionary:大ㆤゆ</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://linguifex.com/w/index.php?title=Contionary:%E5%A4%A7%E3%86%A4%E3%82%86&amp;diff=121598"/>
		<updated>2018-07-25T00:10:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Xeniacoutiere: /* Pronunciation */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Sino-Magyar==&lt;br /&gt;
Derived from [[Contionary:大|大]] ([[Gavnentagfaj hondzúfá|Gavgyukk]] #18).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pronunciation===&lt;br /&gt;
(&#039;&#039;Sino-Magyar&#039;&#039;) [[Guide:IPA|IPA]]: &lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Ma]]: [ˈnɒ.ɟːɒ]&lt;br /&gt;
* [[Sino-Magyar#Hondzú|Hon]]: n/a&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Noun===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;大ㆤゆ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: нађја)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# the bulk of sg, the greater portion of sg (RWH: nagyja)&lt;br /&gt;
#: ゆㆬヲヰクヽ&#039;&#039;&#039;大ㆤゆゝひ&#039;&#039;&#039;そおの食ひゝおそ｡ (Cyrillic: А лєчо &#039;&#039;&#039;нађјат&#039;&#039;&#039; мєгєттєм.)&lt;br /&gt;
#:: &#039;&#039;I ate &#039;&#039;&#039;most of&#039;&#039;&#039; the lecsó.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Derived terms===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;大ㆤゆゝㄨㄡゝめ&#039;&#039;&#039; (Cyrillic: нађјабол), &#039;&#039;adverb&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# largely, by and large, for the most part (RWH: nagyjából)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Contionary]] [[Category:Sino-Magyar nouns]] [[Category:Sino-Magyar adverbs]] [[Category:Sino-Magyar words]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Xeniacoutiere</name></author>
	</entry>
</feed>